Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
megjelent dr. Békássy István (1860-1932) főispán, Herbst Géza alispán és a vöröskereszt elnöke, özv. Szegedy Györgyné (1851-1944), Szegedy Gina, dr. Glück Gyula (1867—1937) ezredorvos. Az objektum megnyitása után felszabadultak a premontrei főgimnázium, a polgári leány- és elemi iskola, valamint az árvaház Szily János utcában lefoglalt helyiségei.137 A háború kezdetén Szombathelyen is, mint az országban mindenütt, az iskolákat is felhasználták a sérültek ellátására. így kórháznak rendezték be a III. kerületi Ernuszt Kelemen (ma: Dózsa György) utcai elemi-, és a II. kerületi központi elemi és polgári iskolát. A harctér eltolódásával az ország belsejében az ilyen ideiglenes kórházak jelentős része felszabadult. Az épületek rendbetételét a katonaságát vállalta magára, így azokat február közepétől ismét az eredeti funkciójuk szerint használhatták a diákok.138 A háború elején a vakok intézete is részben kórházzá alakult, és 1915 decemberéig 1164 sebesültet ápoltak az intézményben.139 A nyár folyamán szentelték fel a szombathelyi II. számú katonai tartalékkórházban a kápolnát, amelyet a Müller Ede és Weisz Oszkár cége épített a saját költségén. A ceremóniát a tábori lelkész végezte, ahol a nagyszámú érdeklődő között megjelent Kiskos István polgármester is.140 141 Ebben az időben kezdték el építeni Kőszegen a 304 főt befogadó barakk-kórházat. Az újság tudósítása szerint ez itt nagyobb szabású, és „... szilárdan épülő alkotás lesz ашЬ ^ke idején is a mellette lévő 83-as laktanya céljaira szolgálhat”TM' 1916. január 20-án feloszlatták a Jánosházi cs. és kir. Fiók Tartalékkórházat is.142 Az előző napon búcsűestélyt rendeztek az ápoltak részére, akik ünnepi vacsorát kaptak. A kórházban annak működése során 758 katona fordult meg.14’ 1916 márciusában a belügyminisztérium a 30.469/1916. B.M számú körrendelettel144 * értesítette a törvényhatóságokat, hogy minden köz- és nyilvános jellegű, valamint magánkórházat, amelyeket a háború kezdetén felajánlottak hadicélokra, a későbbiekben nem szándékoznak igénybe venni, és az ezekben ápolt sérülteket az illetékes katonai tartalékkórházakba helyezik el. Ennek az intézkedésnek az okaként a sebesültek létszámának csökkenését említik.14э 1916 májusában alig másféléves működés után Németújváron is megszűnt a vöröskeresztes tartalékkórház, amely 1914. szeptember 22-én 65 ággyal kezdte meg működést. Dr. Török Sándor körorvos gondos vezetése mellett rengeteg sebesült kapott itt gondos ápolást. A feloszlatás után jelezték, hogy a járási kórházba kerülő „üdülő vitézek” számára 10 ágyat fenntartanak, akiknek az élelmezését a vöröskereszt magára vállalta.146 A háború harmadik évében a Magyar Vöröskereszt Egyesület mintegy 2000 kórházában 100.000 beteget gyógyítottak egyszerre, és addig több mint 1 millió katonát részesí137 Kórházavatás. = Vvm., 1916. jan. 4. 3. p. 138 Az iskolák átvétele. = Vvm., 1916. jan. 30. 5. p. 139 Visszahozzák a vakokat. = Vvm., 1916. febr. 4. 2. p. 1411 Kápolnaszentelés Kámonújtelepen. = Vvm., 1915. júl. 1. 3. p. 141 Baraképítés Kőszegen. = Vvm., 1915. júl. 13. 4. p. 142 A jánosházi tartalékkórház feloszlatása. = VVm, 1916. jan. 21. 3. p. 143 Sebesült bucsu-ünnepe. A jánosházi kórház bezárása. = Vvm., 1916. jan. 29. 3. p. 144 https://librarv.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_l 916/?pg=378&layout=s&query=30.469 %2F1916.%20B.M%20sz%C3%Alm%C3%BA%20 (Megtekintve: 2020. február 2.) 14’ A polgári kórházak és sebesült katonák. = Vvm., 1916. márc. 29. 3. p. 146 A németújvári vöröskeresztes tartalékkórház feloszlatása. = Vvm., 1916. máj. 31. 3. p. 468
