Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918

1914. augusztus 10-én jelent meg a magyar s%ent korona országainak vörös-kereszt egylete ...”33 által kiadott rövid ismertetés, amelyben a szervezet keretein belül létrehozott kórházakat és üdülőhelyeket az alábbiak szerint tipizálták:

1. ) Egyleti tábori kórház, amelyet a központ szerelt fel és bocsátott a hadvezetőség

rendelkezésére.

2. ) Egyleti tartalékkórház, amelyek nagyobb városokban egyesek vagy jogi személyek ajánlatából a vöröskereszt központ közvetítésével létesültek, és amelyek 100, illetőleg annál több ággyal és teljes berendezéssel rendelkeztek, továbbá orvosi és ápolónői személyzet gyógyította a sebesült katonákat. E kórházak katonai felügyelet alatt álltak.

3. ) Beteg üdülőházak ugyanúgy létesültek, mit az egyleti tartalékkórházak. 100, illetőleg annál több ággyal és berendezésekkel a kórházakból kikerült lábadozókat várták, és ápolták őket teljes felépülésükig. Ezek is katonai felügyelet alatt álltak.

4. ) Kisegítőkórházak, amelyek a hatóságok vagy magánszemélyek épületeiben, iskolákban vagy nagyobb épületekben — kastélyokban — állítottak fel az illető személyek nagylelkű és áldozatkész felajánlásával. A kisegítő kórházak egy helyen legalább 10 sebesült katona befogadására kellett legalább alkalmasnak lennie, amelyet az ajánlattevő saját költségén rendezett be és szerelt fel. Az ágyakról, a kórházi felszerelésekről, továbbá az orvosi és ápolószemélyzetről a magánszemélyek biztosították. A kisegítő kórházak fenntartásáról, a sebesültek ellátásáról és élelmezéséről ugyancsak az épületet felajánlónak kellett gondoskodnia, csupán az élelmezésért igényelhettek a hadikincstártól a sebesültek után mérsékelt napi ellátási díjat.

5. ) Beteg üdülőhelyek ugyanazt a célt szolgálták, mint a beteg üdülőházak, azonban

ezekben 100-nál kevesebb ágy volt, és ilyeneket a városokban és községekben egy—két szobával és ággyal is felajánlhatott bármely magánszemély.

6. ) Betegnyugvó állomásokat a hadsereg felvonulása közben, illetve a kórházakba

vagy üdülőházakba szállított betegeket éjszakára vagy rövid pihenési időre a vasúti állomásokon és azok közelében létesítettek.

7. ) Férőhelyeket olyan köz- vagy magán épületekben hoztak létre, amelyek felszereléssel nem bírtak és üresen ajánlottak fel.34 *

Mikes János (1876—1945) szombathelyi püspök is rögtön csatlakozott a vöröskereszt felhívásához, és arról értesítette a vármegye alispánját, hogy a püspökvárban 80 sebesült részére teljes fenntartással betegnyugvó állomást rendez be.33 1914. augusztus 10-én kelt levelében a Gyöngyösapátiban (ma: Gencsapáti) birtokos Széchenyi | Rudolf] Rezső gróf (1862—1928) is felajánlással fordult Herbst Géza alispánhoz. „ I ''an szerencsém Nagyságodnak, mint a M. kár. Vöröskereszt egyesület elnökének tisztelettel a következő ajánlatot tenni. Nőm és én együttesen adunk 1000 azaz egyezer koronát. Fiam ijj. Széchenyi Rezső és meny asz~ szpnya WO azgz egyszáz k°r°nát. Továbbá felajánljuk Gyöngyösapáti kastélyunkat és mellékhelyiségeit egyelőre 20 beteg katona és 4 tiszt elhelyezésére, ápolására és ellátására. Fenntartjuk magunknak,

33 MNL VaML Szombathely Vöröskereszt Fiókegyesület iratai (továbbiakban: SZVKFE ir.) 41/1914.

34 Uo.

33 Betegnyugvó. = Vvm., 1914. aug. 12. 3. p.

453