Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben
hazafit, annyi jó és s^ép létrehozóját, aki a vármegyét a horvátok pusztításától megmentette, nyilvánítottak felségárulónak! Mit tudtam én, hogy mi történt Becsben? Ki veheti zpkon, hogy ez engem azonnal elkeseritett?’,W3 A formálisan önmagának feltett és tájékozatlanságot sugalló kérdést, természetesen költőinek és egyben látszólagosan önigazolást keresőnek minősíthetjük, hiszen a lelkész már az eseményekkel lényegében egyidőben is nyilvánvalóan pontos információkkal rendelkezett a bécsi udvar és a bán kapcsolatáról, illetőleg viszonyáról, miután ismert volt előtte, hogy utóbbi az előbbi tudtával és beleegyezésével, egyszersmind politikai és anyagi támogatásával indított támadást Magyarország ellen. Wimmer számítva arra, hogy elfogása esetén, minden bizonnyal rendkívül súlyos ítélet vár rá, azt tervezte, hogy Pestre távozik, ha az osztrák csapatok Vas vármegye területére lépnek.103 104 * Amikor azonban ez 1848 decemberének végén megtörtént, mégis másként döntött. Karácsonykor még otthon tartózkodott, és miközben már keresésére és kézre kerítésére indultak, december 27-én kalandos körülmények között és nem kis szerencsével sikerült elmenekülnie előbb Felsőlövőről, majd később az országból, és Ausztrián, Bajorországon, Svájcon keresztül Párizsba ment.100 Bár az 1848 decemberében Szombathelyen berendezkedett császári csapatok parancsnoka, Ferdinand Althann (1808-1890) alezredes az év utolsó napján kelt jelentésében Batthyány Lajos, Batthyány Kázmér (1807-1854), Szapáry Antal (1802-1883) és Vidos József mellett Wimmert is a leginkább kompromittált Vas vármegyei forradalmárok közé sorolta, akiknek vagyonát zárt alá kell helyezni,106 ám a lelkész esetében erre valószínűleg nem került sor, legalábbis arra vonatkozó forrást nem sikerült felkutatnunk. Nyugat-európai tartózkodása alatt, 1849 júniusában Wimmer Párizsban azután kapcsolatba került Teleki Lászlóval (1811-1861), majd Pulszky Ferenccel (1814-1897), és azt követően a legjobb tudása szerint igyekezett szolgálni a magyar kormány külpolitikai törekvéseit. Batthyány Kázmér külügyminiszter tudtával és beleegyezésével 1849 júliusában Berlinbe utazott azzal a megbízatással és céllal, hogy találkozzon IV. Frigyes Vilmossal és rávegye őt, hogy Ausztriával és Oroszországgal szemben álljon ki Magyarország mellett. Miután azonban a porosz király, korábbi ismeretségük és kifejezetten jó személyes viszonyuk ellenére sem volt hajlandó fogadni őt, a lelkész augusztus elején még a porosz fővárosban egy terjedelmes memorandumot készített, amely 115-116. p.; Károlyi, 1932/1. 159-162. p.; Urbán, 1986. 474. p. E királyi kézirat szövegét lásd: Pap Dénes: Okmánytár Magyarország fiiggedenségi harczának történetéhez 1848-1849. 2. köt. Pest, 1869. 1. p. 103 Kurz Samuel: Gotdieb August Wimmer weil, evang. Pfarrer A. C. in Oberschützen. Schilderung seines Lebenslaufes. Bp., 1895. (továbbiakban: Kurz, 1895.) 56-57. p. 104 Zimmermann, 1941.170. p. Ub Kurz, 1895. 56-62. p.; Magyar, 1909.12-21. p.; Magyar, 1910. 50-55. p.; Tepperberg, Christoph: Die Flucht Gottlieb August Wimmers im Winter 1848/49. = Burgenländische Heimatblätter, 1982. Heft 1. (továbbiakban: Tepperberg, 1982.) 14-19. p.; Uö: Auf der Flucht. Das „Itinerar“ Gottlieb August Wimmers, 1848—1863. ln: G. A. Wimmer anlässlich seines 150. Todestages. Oberschützen, 2014. (továbbiakban: Tepperberg, 2014.) 60-63. p. (Oberschützer Museumsblätter; 9.); Tilcsik, 2001. 412-413. p.; Tilcsik, 2004. 26-28. p.; Tilcsik György: Adatok a magyar diplomácia 1849 későnyarán tett utolsó erőfeszítéseihez. Teleki László 1849. augusztus 16-án, Párizsban kelt levele Gottlieb August Wimmerhez. = Soproni Szemle, 2008. 2. sz. (továbbiakban: Tilcsik, 2008.) 195-197. p.; Zimmermann, 1941. 172-176. p.; Zimmermann, 1965. 38. p. 1116 Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez. In: Batthyány Lajos emlékezete. Szombathely, 2000. 101. p. 414
