Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben
Értesülve az egyértelmű célú horvát előkészületekről, Csány László (1790—1849) királyi biztos már szeptember 9-én, Letenyén kelt, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, valamint Zala vármegyékhez intézett körlevelével az említett törvényhatóságokat egyrészt figyelmezette a hamarosan várható támadásra, másrészt azt javasolta nekik, hogy — miután a területükön állomásozó sorkatonaság csekély számú, továbbá a rendelkezésükre álló nemzetőrök gyakorladanok — hirdessenek népfelkelést, hogy adott esetben a területükre lépő ellenséget meg tudják állítani.' E körlevél szeptember 11-én délután érkezett meg Szombathelyre. Zarka Sándor, a vármegye alispánja nem tétlenkedett, és másnap, vagyis szeptember 12-én levelet intézett Sárvár, Körmend és Kiscell mezővárosok tanácsaihoz, amelyben egyrészt tájékoztatta őket, hogy az általános vármegyei népfelkelés érdekében a vármegye községeit már írásban megkeresték, másrészt a mezővárosok tanácsait utasította, hogy az azokban létrejött nemzetőrséget szólítsák fel, hogy minden pillanatban álljanak készenlétben, továbbá, hogy a három mezőváros nemzetőrségeinek parancsnokai jelenjenek meg a vármegye képviseleti bizottmánya szeptember 16-án megtartani tervezett ülésén.17 18 Nem tudjuk, mi okból, de Vas Vármegye Képviseleti Bizottmánya végül nem szeptember 16-án, hanem 18-án ült össze, mely tanácskozás azután áthúzódott a következő napra is.19 Ennek egyik első napirendi pontjaként olvasták fel Batthyány Lajos (1807— 1849) szeptember 13-án, 600/E. szám kelt és Szombathelyre szeptember 17-én megérkezett, nyomtatott körlevelét, amellyel a miniszterelnök hivatkozással és tekintettel az országot ért a horvát támadásra, Vas vármegye feladatává is tette a lakosságot a haga szent szeretettre s a sgágadok ótafen\p\állott alkotmányos szabadság nemes érzetére emlékeztetve s buzdítva, azonnal tömegesfelkelést rendelni, minden fegyverfogható embert kiállítani, ott, honnan az előrenyomuló ellenség részéről a veszély leginkább fenyeget, összpontosítani, az így felkelő sereget alkalmas vezető egyénekkel, élelemmel s szükséges védeszközpkkel ellátni, s azpal az ellenséget, míg elölről a rendes hadsereg által megtámadtatik, minden oldalról nyugtalanítani, pusztítani, az eleségtől elzárni ...”.20 Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp., 1973.143-359. p.; Uá'Pákozd 1848. Bp., 1984. (továbbiakban: Urbán, 1984.) 62-114. p.; US: Csáktornyától Velencéig. Csány László kormánybiztos jelentései a Dráva vonalról és a visszavonulás állomásairól, 1848. augusztus 29.-szeptember 27. = Századok, 1998. 2. sz. (továbbiakban: Urbán, 1998.) 417-436. p. 17 MNL VaML Vas vármegye alispánjának iratai (továbbiakban: Vva.) Alispánt iratok (továbbiakban: Air.) 228/1848. A levél szövegét közli: Csány László kormánybiztosi iratai, 1848-1849. 1. Sajtó alá rend. Hermann Róbert. Zalaegerszeg, 1998. 267. p. (Zalai gyűjtemény; 44/1.) 18 MNL VaML Vva. Air. 232/1848. 19 Sajnos az ülésen meghozott döntésekről készült jegyzőkönyvnek sem a fogalmazványa, sem pedig üsztázata nem maradt fenn, ugyanakkor a tárgyalt ügyekkel kapcsolatos iratok igen, így ezek segítségével valamelyest rekonstruálhatók az ott és akkor megszületett, tárgyunk szempontjából fontosabb határozatok. 20 MNL VaML Vas Vármegye Képviseleti Bizottmányának iratai (továbbiakban: Vvkb.) Bizottmányi iratok (továbbiakban: Bir.) 1076/1848. Batthyány Lajos e körlevelét közli: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. 2. köt. Vál., jegyz. és elősz. Urbán Aladár. Bp., 1999. (továbbiakban: GBL ir., 1999. 2. köt.) 1300-1301. p. A magyarnyelvű, írásos forrásokból származó idézetek közlése során a szöveget a mai helyesírási gyakorlathoz közelítő formában adjuk közre, így a régies betűkapcsolatokat, valamint a nyilvánvaló tolihibákat kijavítottuk, a felesleges betűkettőzéseket elhagytuk. A központozásnál és a szavak egybe- vagy különírásánál, a hosszú vagy rövid ékezetek, valamint a szókezdő nagy- vagy kisbetűk írásánál a mai helyesírási szabályokat alkalmaztuk. Az egykorú beszédmódot megőrző, néhány, olykor kicsit régies, ám nem értelemzavaró kifejezést változatlanul hagytunk, a szükséges kiegészítéseket pedig szögletes zárójelbe tettük. 389
