Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Hermann Róbert: Újváry István őrnagy 1849. évi naplója a 45. honvédzászlóalj történetéről
Kmety György ezredes hadosztályparancsa, Mezőkövesd, 1849. máráus 20. Görgei Artúr vezérőrnagy diszpozíciója, Mezőkövesd, 1849. máráus 20. (máráus 21.) Görgei Artúr vezérőrnagy diszpozjáója, Dormánd, 1849. máráus 21. (máráus 22.) Görgei Artúr vezérőrnagy diszpozíciója, Dormánd, 1849. máráus 22. (máráus 23.) Jelnév, jelszó és tábori hang lista, 1849. máráus 19-27. A 22-ik márciusra S2Óló diszpozícióként aznap az egész osztály Heves felé megindult Besenyőről, hová előtte való nap Kövesdről jött, de Hanyi-pusztáig eljutván, egy futár által vissza, Besenyőre parancsoltatott, hol beszállásolt. — Az emlétett diszpozícióként Heves fegyverrel vala az ellenségtől elveendő; de még azon éjjel egy cirkáló által, ki Hevesen megfordult, bizonyossá téteténk, hogy onnan az ellenség Arokszállás felé elvonult, Megfordulásunk annyival inkább meglepő volt, minthogy az ellenség előttünk gyorsan halad hátra. Hírek szerint Kecskemét táján Damjanich az ellenséget megverte. 23-kán az osztály Kerecsendre marsolt, Simon- és Kmety-osztály Gyöngyös felé vonuló országút mellett táborba szállott. A hadiszállás több csapatokkal és az egész lovasság-, tüzérséggel Kerecsenden szállásolt. Vígan égtek tábori tüzeink, azok körül heverészve és dalokat dalolva tölt el az est, míg mindenképp kielégétvék, elaludtunk - a csípős éjkeleti szál dacára. - A szél éjfél után dühösebben kezdé erejét kifejteni, hófellegek darabos pelyhekben eregeték reánk vizes tartalmukat — egypár óra múlva a földszín, tábor hóval vala borítva, s így a remélt tavasz durva télre változott. — Reggeli 7 órakor parancs közöltetett, miszerint a Kmety-osztály Makiárra 1 V2 órányira hátra vonul, ott beszállásolandó, s 8 órakor úton valánk, küszködvén a széltől hordott hópelyhekkel - 9 У2 órakor Makiáron beszállásoltunk; a református lelkész fogadott hajlékába. Sokféle hírek szárnyalnak. Ezek egyike szerint az ellenség Hatvan körül vonandja össze erejét — s szándékozik elfogadnia csatát. Mások szerint Pestig szándékzik hátrálni, s velünk megküzdeni Magyarhon birtokáért — a sok reményűek még azt is tudni akarják, hogy a németek poggyászaikat már Budáról Győrbe kezdik szállítgatni. Görgei Artúr vezérőrnagy diszpozjáója, Kerecsend, 1849. máráus 24. (máráus 25.) Makiárba március 25-kén 849. Az ellenség minden tudósítások szerint Hatvannál áll, hol erejét összevonni látszik; sokan állítják, hogy már innen is Pest felé vonul. Az én véleményem oda járul, hogy Hatvan körül leend az eldöntő csata. Seregünk állása jelenleg következő: a fősereg Vetter63 alatt 21 [ezer] ember erős, ma ér Tiszafüredre, ott a Tiszán átvinuló. - Minthogy Szegedig minden Tisza átjárás elrontva van, s azon felül az átkelés tavaszi időben a mocsáros partokon egy hadsereg által nem oly könnyen kivihető — Vetter seregét Tiszafürednél vezeti át. 63 Vetter Antal (1803—1882), cs. kir. alezredes a 37. (Máriássy) gyalogezredben, szeptember 22-től honvéd alezredes, november 5-től vezérőrnagy, Kiss Ernő távollétében a bánsági csapatok főparancsnoka, majd a honvéd vezérkar szervezője. 1849. március 8-tól altábornagy, március 30-ig a fősereg fővezére, a hónap végén megbetegszik. 1849. június 7-től a déli hadsereg fővezére, augusztus elején lemond. Emigrál, 1867-ben hazatér. 374
