Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Hermann Róbert: Újváry István őrnagy 1849. évi naplója a 45. honvédzászlóalj történetéről
Htett parancskönyvben, mind a Kmety-hadosztály iratanyagában a 45. honvédzászlóalj csak esetlegesen fordul elő, azaz, jobbára a hadosztályra, illetve a dandárokra vonatkozó parancsok és egyéb intézkedések teszik lehetővé a zászlóalj történetének követését. A következő lehetőséget a zászlóalj tisztjeinek és katonáinak naplói vagy visszaemlékezései jelenthetik. E tekintetben korábban csak dukai Takács Gyula önéletrajzi levelére, pontosabban, annak kivonatosan publikált változatára támaszkodhattunk.3 Jómagam is ezt használtam, amikor húsz évvel ezelőtt megírtam a vasi 44. és 45. honvédzászlóaljak szervezéstörténetét és hadi krónikáját.4 * Néhány éve azonban Pászti László doktori értekezése felhívta a figyelmemet arra, hogy a Hadtörténelmi Múzeum Könyvgyűjteményében megtalálható Ujváry Istvánnak, a zászlóalj első parancsnokának 1849. január 25. és 1849. május 18. között vezetett naplója, ami lehetővé teszi az alakulat történetének a korábbinál pontosabb megírását.3 Magának a naplónak a léte egyébként nem volt ismereden a kutatás számára, ugyanis Aggházy Kamii, a Hadtörténeti Múzeum egykori igazgatója a Buda 1849- es visszavételéről szóló monográfiájához felhasználta az 1849 májusi feljegyzéseket.6 Ennek sajtó alá rendezése során azonban jómagam úgy véltem, hogy a napló a második világháború során eltűnt vagy elpusztult; ezért is örültem különösen annak, hogy Pászti László (újra) megtalálta a kéziratot. A napló írója, Ujváry István 1796-ban született (Győr-)Szemerén, más adat szerint a Vas megyei Alsóságon 1798-ban, magyar, római katolikus vallású nemes családban. 1813-1842. a 62. és 31. gyalogezredben szolgált, s századosként nyugalmazták. 1848. május 3-án alkalmazását kérte az Országos Nemzetőrségi Haditanácstól, s június 19-én a Vas megyei nemzetőrség egyik zászlóaljának őrnagyává nevezték ki. A megye nemzetőrségének egyik szervezőjeként lett a szombathelyi járás zászlóaljának parancsnoka. Júliustól mozgósított alakulatával Vidos József nemzetőri ezredének soraiban, a 3. zászlóalj parancsnokaként részt vett a Dráva-vonal őrzésében, majd a horvát sereg elleni harcokban. Ott volt Kanizsa 1848. október 3-i felszabadításánál, ahol kitüntette magát Kiskanizsa elfoglalásánál. Ezt követően Vidos töbi zászlóaljával együtt visszatért Vas megyébe. November 11-én, november 1-jétől számítandó ranggal és illetménnyel nevezték ki honvéd őrnaggyá, és a Szombathelyen alakuló 45. honvédzászlóalj parancsnokává. Decemberben Perczel Mór vezérőrnagy Mura-menti hadtestéhez osztották be, de miután az alakulatot nem sikerült felfegyverezni, közvetlenül a fővárosba küldték. In: Somogyi Múzeumok Közleményei. 4. Szerk. Mészáros Balázs. Kaposvár, 1981. 217-242. p. (rengeteg leiterjakabbal a német fordításokban); Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára. 1849. június 13. Sopron, 1999. 308 p.; Hermann Reihert: Az ihászi ütközet emlékkönyve, 1849-1999. Pápa, 1999. 220 p. 3 Smilit Lajos: Egyéni élmény a szabadságharcból. = Vasi Szemle, 1967. 4. sz. 593-596. p. 4 Hermann Robert: A 44. és 45. honvédzászlóaljak története. In: Előadások Vas megye történetéről. 3. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 2000. 377-412. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 9.) 3 Pászti László: A magyar honvédsereg harcászata az 1848—49-es szabadságharcban. Bp., 2013. 96., 223., 225. p. 6 >á%y Kamill: Budavár bevétele 1849-ben. S. a. r. az előszót és a jegyzeteket írta Hermann Róbert, Czaga Viktória, Kreutzer Andrea, Szoleczky Emese, Tóth Orsolya. Bp., 2001.1-2. köt. 503, 447 p. (Budapest történetének forrásai) 364
