Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Bajzik Zsolt: Evangélikus iskolák Felsőlövőn a 19 - 20. században
rendesen még a javához tartottak; azokat nem ritkán a hivatás, a tanítói hivatalhoz való előszeretetük viszi hivatalba, amit aziskolában mm tanulhattak, azt önszorgalmuk általpótolták ...”.45 A tanítóképzővel szoros kapcsolatban, azonos igazgató vezetése alatt állt a kibővített elemi iskola, amelyben gyakorlati tapasztalatot szerezhettek a növendékek.46 Az intézet első oktatói Iühne Frigyes (1822—1881), Kühne Ferdinand Károly (1810—1877) lelkész és igazgató, valamint Samarjay Mihály (1819—?) voltak. 1847-ben érkezett Schubert Vilmos (1813—1880), aki az 1850-es és az 1860-as években igazgatóként vezette az iskolát.47 Az elemi iskolaintézetről a nagy érdeklődésre való tekintettel 1848 júliusában Wimmer Ágoston lelkész és Kühne Ferdinánd Károly iskolaigazgató kiadtak egy magyar nyelvű hirdetést. Ebben arról írtak, hogy az „... itteni elemi iskola igen tágas, a legnemesebb ízlésben épült, és az alsó emelet 4 tantermet, egy tanítólakot és a háztartást foglalja magában. A felső emeletben van az igazgató laka, a növendékek munka- és alvószobáik, két tanítólakás, könyvtár és betegszoba. A fő épületen kívül még van háztanítói lakokkal és egy iskolaszobával, ezentúl egy illedelmesen kibérlett tanítói M.”48 * * 51 Henyey Gyula 1848-ban a következőket írta a „Protestáns egyházi és iskolai lap”ban: „Nyíregyházán és Felső-Uövőn praeperandiák [tanítóképzősök] nyiladoznak. A virágok is nyiladoznak, vajha illataik megörvendeztessék az egyházat. Felső-ljövőről panasz hallatik, hogy a német nyelven kiadott program, mely szerte küldetett, annyiból okozott rossz benyomást, amennyiben azon hiedelemre szolgáltatott okot, mintha ott minden kizárólag apietisticus [pietísta] irány betürágó modorában történnék.”¥) A felsőlövői iskolákban, így az elemi iskolában is, azt a tanítási nyelvet kellett választani, amelyet a gyerekek „... anyjok tejével szívtak be, ezpedig azon a vidéken a német?30 A magyar nyelv csak tantárgy volt, és a felsőbb osztályokban is csak néhány tantárgyat oktattak magyarul.3' Az 1848—1849. évi szabadságharcban való tevékeny részvétele miatt Wimmernek el kellett menekülnie Magyarországról, ezért az addig magántulajdonban lévő iskolákat veje, Karl Kühne igazgató 1850-ben az evangélikus egyházközségnek adta át.52 * Ekkor egy alapító okmányt állítottak ki, amelyben a gyülekezet kötelezte magát, hogy gyakorolja az intézet felett a kegyúri jogokat, és arra törekszik, hogy „... Isten igéjének ígérete szerintfehnrágozgék és áldást terjesszen.”з3 Az intézet eredeti célját, a tanítóképzést minden időben kötelesek voltak fenntartani.54 * Az 1850/1851. tanévben osztrák tanterv szerint működött az intézetben a két középiskola, és a bécsi minisztérium megadta az ún. nyilvánossági jogot.33 A magyaror43 Ebenspanger, 1895. 9. p. 46 Eőri, 1894. 579-580. p. 4 Ebenspanger, 1895. 12-15. p. 4,4 Ebenspanger, 1895. 12. p. 4) Henyy Gyula: Hatvan év alatt mennyi változás. = Peil., 1848. jan. 30. (továbbiakban: Henyey, 1848.) 155-Í56' p. 5U Henyey, 1848.156. p. 51 Uo. 52 Eőri, 1894. 579-580. p. з3 Ebenspanger, 1895. 15. p. 54 Uo. 33 Azt a jogot jelentette, hogy az iskola államilag elismert bizonyítványt állíthatott ki, és a nyolcadik osztály elvégzése után érettségi vizsgát tehettek a tanulók. Ebenspanger, 1895.17. p. 350
