Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz
sekre került sor, illetőleg néhányuk csak a karhatalom segítségével tudta hivatalát elfoglalni.78 79 „így felülről, minden ok nélkül ingerelték fel a% országot, és joggal lehet mondani, hogy Magyarországot Ausztria nevelte rá a tagadásra...”75 - fűzte hozzá Wimmer. Az adminisztrátori rendszer nem hozta meg az eredetileg attól elvárt eredményeket, és ennek is volt köszönthető, hogy az 1847/1848. évi országgyűlés alsótábláján kiegyenlített erőviszonyok alakultak ki, hiszen számos vármegye ellenzéki tartalmú utasításokat adott követeinek.80 Előzetesen úgy tűnt, hogy az 1847. november 10-én V. Ferdinánd magyar király (1793-1875, ur. 1835-1848) - I. Ferdinánd néven osztrák császár (ur. 1835-1848) - által megnyitott magyar országgyűlés számos reformkövetelésnek utat enged, ám nem így történt, és amikor a Kossuth mögött felsorakozott ellenzék heves támadást indított az adminisztrátori rendszer felszámolása érdekében, az udvar időhúzó politikához folyamodott, és úgy látszott, hogy a diéta végül komolyabb reformok elfogadása nélkül fejeződik be.81 A memorandum a következőképpen írta le IV. Frigyes Vilmos számára az ekkorra kialakult helyzetet: „Forradalomra senki nem gondolt. Ag országban meglévő rosszindulat minden vádja, akárcsak annak utólagos feltételezése is, valótlan. Felség! En jól ismerek minden résztvevő férfit. Ok a barátaim. Nemes, egyszerű, joesgu és jószívű emberek. Felség\! A bécsi kormány gyenge hercegek és gyermeteg uralkodók alatt a villámokkal játszott, [és] azok az állam épületét a fejünkre gyújtották. Sehol máshol nem, csak a bécsi udvarban voltak összeesküvők.”82 Az eseményeknek azonban döntő fordulatot adott, hogy januárban az itáliai tartományokban — Szicíliában, Nápolyban és Lombardiában — megindult politikai mozgalmakat lövetően, február 22-én Párizsban kitört és győzedelmeskedett a forradalom, amelynek híre és hatása gyorsan megérkezett Bécsbe és Pozsonyba.83 Az emlékirat e pontján Wimmer egyrészt kijelentette, hogy ő maga személyesen is jelen volt - bár a lelkész tévesen 1 nappal korábbra datálta az eseményt — az magyar országgyűlés alsótáblájának 1848. március 3-án megtartott kerületi ülésén, amelyen elhangzott Kossuth nevezetes, az aktuális helyzetet elemző és a diéta előtt álló teendőket, egyben az ország polgári átalakítását biztosító legfontosabb kéréseket felsorakoztató felirati javaslata, másrészt közölte annak szövegét.84 Wimmer utóbbi állítása enyhén szólva is erős túlzás volt, hiszen a memorandumban olvasható beszéd - egyrészt jóval rövidebb a ténylegesen elmondott Kossuth-beszédnél, másrészt jóllehet annak több fontos elemét és gondolatát tartalmazza — valójában egyéb és közelebbi hasonlóságot nem mutat az eredetivel. Az emlékiratban leírt Kossuth-beszéd vezérgondolata a következő volt: 78 Wimmer, 1852. 258. p. 79 Uo. 80 Uo. 81 Wimmer, 1852. 259. p. 82 Uo. 83 Wimmer, 1852. 259-260. p. 84 Wimmer, 1852. 260-261. p. Wimmer ezen állításának ellentmondani látszik az a tény, hogy 1848. március 2-án, Felsőlövőn két párt is összeesketett. MNL VaML Vas vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Felsőlövő, evangélikus házassági anyakönyvek. 311
