Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Söptei Imre: A kőszegi templomok el- és visszafoglalása az ellenreformáció idején, 1671 és 1673

ben készült tanulmányok, összefoglalások. Péter Katalin,4 * Kádár Zsófia,3 H. Németh István6 * 8 vagy Mihalik Béla Vilmos' munkáikban egyes esetek ismertetése mellett, egész térségek történetét, valamint az országos hatalmi hátteret is tanulmányozhatjuk.

A templomfoglalások konkrét leírását részletesen nem ismertetjük, az említett összefoglalókban ezek hozzáférhetőek. Csak azokat az eseményrészeket emeljük ki, amelyeket korábban nem tekintettek fontosnak, vagy alkalmat ad összehasonlításra a más városokban történtekkel kapcsolatban.

RÖVIDEN A KŐSZEGI PROTESTANTIZMUS TÖRTÉNETÉRŐL.

Egyes források szerint a kőszegiek 1520-tól ismerték Luther tanait, saját gyülekezettel 1531-ben,6 mások alapján 1550-től bírtak. A Szent Jakab-templomot Chernél szerint utóbbi évben foglalták el a protestánsok, majd hívek hiányában Alts Mihály plébános el is hagyta a várost.9 Ennek ellenére 1572-ben Kőszegen végrendelkezett, méghozzá a felesége javára.10 Anyanyelvi alapon két gyülekezet jött létre, amelyek sokáig együtt használták a templomot. 1615 és 1618 között épült a magyar templom, ami ma Szent Imre titulusú, a németek maradtak az öregtemplomban.11 A helybeli katolikusok számukban jelentősen visszaszorultak, szertartásaikat Chernél szerint magánháznál végezték, bár egy francia forrás 1664-ben szegényes kis templomukat említ.12 II. Ferdinánd (1578— 1637; ur. 1618—1637) uralkodása idején némi reménység költözhetett közéjük, hiszen 1627-ben az uralkodó felszólította a prédikátorokat és az iskolamestereket, hogy — az alsó-ausztriai törvények értelmében, Kőszeg ott lévén zálogban — hagyják el a várost. Mivel következő évben megismételte a rendeletét, látható, hogy nem engedelmeskedtek, pedig burkolt fenyegetések is szerepeltek a rendeletben: ,Jjlajdan felismeritek, hogy titeket, valamint a sióbanforgó prédikátorokat és tanítókat csupán figyelmeztetni akartunk, hogy érzékeny veszteségektől óvjunk meg benneteket. Ezt követően pedig váljék valóra tetszésünk, s végül is ko4 P'éter Katalin: A magyarországi protestáns prédikátorok és tanítók ellen indított per 1674-ben. In: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp., 1995. 200-210. p. (A Ráday Gyűjtemény tanulmán}rai; 8.)

3 Kádár Zsófia: A pozsonyi Szent Salvator-templom katolikus használatba vétele, 1672-1673. In: KoraújkorÁSZ. Koraújkor-történettel foglalkozó doktoranduszok tanulmányai. Szerk. Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt, Mitropulos Anna Diána. Bp., 2014. (továbbiakban: Kádár, 2014.) 200-228. p.

6 A rekatolizáció államigazgatási háttere a magyarországi szabad királyi városokban. In: Katolikus egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 17. században. Szerk. Varga Szabolcs, Vértesi Lázár. Pécs, 2018. 241-260. p.

' Mihalik Béla Vilmos: Az 1674. évi gályarabper előzményei és a bécsi udvar. In: Mártírium és emlékezet. Protestáns és katolikus narratívák a 15—19. században. Szerk. Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály, Száraz Orsolya. Debrecen, 2015. 111—120. p.

8 Keveháfi Vászjó: A reformációtól napjainkig. Evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon. Szerk. Uő. Győr, 2011. 655. p.

9 Chernél Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. 1. köt. Szombathely, 1877. 98. p.

10 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára Kőszegi Fióklevéltár (továbbiakban: MNL VaML KFL), Kőszeg Város Tanácsának iratai (továbbiakban: KVT ir.) Acta Miscellanea (továbbiakban: AM), 1572. hónap és nap nélkül.

11 Mentényi Klára: A magyar evangélikus gyülekezet templomai Kőszegen a 16-17. században. = Műemlékvédelem, 2016. 3-4. sz. 159-175. p.

12 Tóth Ferenc: Kőszeg francia szemmel 1664-ben. = Kőszegi Lapok, 2018. 2. sz. 5. p.

268