Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Feiszt György: Könyvtár az Őrségben. Az Őriszentpéteri Iparos Olvasókör könyvállománya és olvasói, 1906 - 1944

Ezek a dokumentumok az aktuális pénzügyi helyzet értékelése mellett kulcsfontosságú kérdésként az egylet tulajdonában lévő gyászkocsi használatának szabályozásáról szólnak. Az egysíkú képet változatossá az évente esedékes tisztújítások, és az aktuális évszak idején rendezett táncmulatságok szervezésének kérdései, valamint a tagok egymás elleni intrikái és a fegyelmi kérdések teszik. Több mint meglepő, de a jegyzőkönyvekben az alakuláskor megfogalmazott magasztos célok teljesülésével törődtek legkevésbé. De, hogy ne legyünk igazságtalanok, arra gondoltunk, vizsgáljuk meg, hogy olvastak-e az olvasókör vezető tisztségviselői? Erre a célra legmegfelelőbbnek az 1927. esztendő kínálkozott, amikor nemcsak a tisztségviselő választás jegyzőkönyve, de a teljes éven át vezetett kölcsönzési napló összes bejegyzése rendelkezésre áll.

1927-ben a 18 tagú választmányában négy olyan személy: Pajcsics János elnök, Kovács Sándor ellenőr, Németh Ferenc és Szabó Sándor válaszmányi tagok ültek, akik a kör alapító tagjai voltak. A napló szerint az év folyamán 26 személy 79 alkalommal összesen 280 kötetet kölcsönzött. A választmány hét tagja 44 alkalommal összesen 134 kötetet vittek haza olvasni. Ez, ha a számokat nézzük annyit jelent, hogy a kölcsönzött könyvek majd felét az vezetőség tagjai olvasták. Köztük a rekordernek Németh Ferenc tekinthető, aki 15 alkalommal 41 kötetet kölcsönzött. Az alapításkor 29 éves lakatosmester a kör egyik legstabilabb olvasójának számított. Neve 1907-től folyamatosan megtalálható a könyvkölcsönzők között. 1919-től állandó tagja az elnökségnek, 1938-ban az elnöki tisztet is viselte. A másik „olvasó” alapító tag Szabó Sándor bognármester volt. A két hasonló korú mesterember olvasási hajlandósága jelentősen különbözött. Fiatal korukban csak ritkán kölcsönöztek könyveket, de amíg idősebb korban szabadidejük növekedésével Németh Ferenc évi 30-40 kötet is kölcsönözve „falta a könyveket”, addig Szabó maradt a lassú tempónál. A „Leleplezett spiritizmus”, a „Fényjelek” „A médium” stb. könyvcímek jelzik, hogy az ő érdeklődése közel állhatott az ezotériához.

264