Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Feiszt György: Könyvtár az Őrségben. Az Őriszentpéteri Iparos Olvasókör könyvállománya és olvasói, 1906 - 1944
FEISZT GYÖRGY KÖNYVTÁR AZ ŐRSÉGBEN AZ ÖRISZENTPÉTEFU IPAROS OLVASÓKÖR KÖNYVÁLLOMÁNYA ÉS OLVASÓI, 1906-1944 A kultúrtörténet az olvasókörök megalakulását a felvilágosodással hozza összefüggésbe. Nem alaptalanul. Kleinod Antal Sopronban már 1788-ban engedélyt kapott egy „Olvasókabinet” létesítésére és Aranka György 1793-ban hasonló céllal alapította Marosvásárhelyen (ma: Tárgu Müres, Románia) az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. A politikai motivációval szerveződő olvasókörök között a legnevezetesebb a szintén 1793- ban alakult Budai Olvasókör ismeretes, amelynek tagjai között neves jakobinusok is voltak. Az olvasóköröket az olvasókabineteket és a kölcsönkönyvtárakat a Martinovics-féle összeesküvés felszámolása után betiltották. Újjáélesztésüket a reformkorban, Széchenyi István rendszeresen szorgalmazta, mert ő a Kaszinókban látta a polgári kultúra kiszélesedésének lehetőségét. Ezek a kaszinók az 1848—1849. évi szabadságharc után fontos szerepet töltöttek be a városok, majd a falvak polgárainak, művelődésében, illetve politikai eszmélésében.* 1 Az olvasókörök történetének vizsgálata bizonyította, hogy tevékenységük túlmutatott az ismeretterjesztő és szépirodalmi művek olvasásán. A városi kaszinók és a falusi olvasókörök a társadalmi élet fontos helyszínei lettek, könyvtáraik napi- és hetilapokat járattak és kulturális rendezvényeket is szerveztek. A városi kaszinók a nemesek és nem nemesek találkozóhelyévé váltak, olyan közeggé, ahol tagjaik kötetlenül társaloghattak, üzletelhettek. Ezeknek a köröknek bárki, aki az alapszabályokat elfogadta, tagja lehetett, a vezetőket - igazgatót, elnököt - titkos szavazással választották, ezeket az olvasóköröket kis túlzással demokrácia csírájának is nevezhetjük. A Vasmegyei Lapok 1870-ben megjelent cikke a kor légköréről az alábbiakat írta: „Most 12 éve más világ volt hazánkban. Az elnyomók járma alatt görnyedtünk, akik édes anyanyelvűnket el akarták velünk feledtetni és agt a nyelvet ránk erőszakolni, amelyet irodalmáért szeretünk. ugyan, de az a magyar ember nyelvére mint anyanyelv nagyon kemény nagyon darabos lett volna.” Majd hangsúlyozta, hogy a magyarság ez ellen védekezve a nemzeti művelődés emelése érdekében önerőből hozta létre a községi könyvtárakat.2 A falusi olvasókörök, az analfabetizmus csökkenésével, az iskolai végzettség elterjedését követően jöttek létre. A folyamat Vas vármegyében is a kiegyezés után indult. Az elsőket Bobán és Csöngén már 1873-ban bejegyezték. A 116 éve, 1900. már1 l'ülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp., 1978. 97-99. p. 1 Községi könyvtárak. = Vasmegyei Lapok, 1870. jan. 2. 1-2. p. 257
