Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Halász Imre: Mit olvashattak Szombathelyen a Bach-korszakban?
HALÁSZ IMRE MIT OLVASHATTAK SZOMBATHELYEN A BACH-KORSZAKBAN? Az irodalmi életet és a sajtó neoabszolutizmus kori történetét tárgyaló összefoglaló munkák többsége nem vagy csak részlegesen tért ki a fővároson kívüli olvasókörökre.1 A sajtóval foglalkozó tanulmányok előszeretettel foglalkoznak a sajtórendtartással,2 a könyv- és a folyóirat-kiadással kapcsolatos kérdésekkel,3 továbbá elsősorban a fővárosi irodalmi élettel,4 ám kevéssé ismert a neoabszolutizmus-kori vidéki könyvtárak és olvasóegyletek históriája, jóllehet a reformkorban elterjedt, sőt gombamódra szaporodó olvasóegyletek nemcsak az olvasás, hanem a társas élet színterei is voltak, és az egyletek többsége — számos korábbi vélekedéstől eltekintve — a neoabszolutizmus idején is tovább folytatta a tevékenységét. Ezekre a szerveződésekre az egyleti törvény vonatkozott, amelyet ugyanúgy, mint a sajtórendtartást, az ötvenes évek elején meg kellett újítani. Mindkét jogszabály már 1849-ben hatályba lépett a Habsburg Birodalomban, azonban az osztrák joghatóság akkor még nem terjedhetett ki Magyarországra, mivel még nem zárult le a szabadságharc. 1849 után azonban a Pragmatica Sanctio „oszthatatlanul és elválaszthatatlanul” szellemében megkezdődhetett a közigazgatás átalakítása, a függetlenségét elvesztő, ettől kezdve hivatalosan Magyar Koronaországnak nevezett Magyarországon. A ma1 Az irodalmi életre lásd: A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Szerk. Sőtér István. Bp., 1965. 11-37. p. (A magyar irodalom története; 4.); Syinnyei Ferenc: Az irodalmi élet a Bachkorszakban. 1-2. rész. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1937. 3. sz. 245-259. p., 4. sz. 342-353. p. (továbbiakban: Szinnyei, 1937. 1-2.); US: Novella és regényirodalmunk a Bach-korszakban. 1. Bp., 1939. 101-146. p.; Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában. Gyula, 2005. 11-57., 90-116. p. A korszakra vonatkozó legfontosabb sajtótörténeti irodalom: A magyar sajtó története. 2/1.1848- 1867. Szerk. Kosáry Domokos, Németh G. Béla. Bp., 1985. 291-345. p.; Kecskeméthy Aurél Naplója, 1851—1878. Bev., s. a. r. Rózsa Miklós. Bp., 1909. V-XIV. p.; Kókay György—Buyjnkay Gé?y—Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Jav. bőv. kiad. Bp., 2001.98-133. p.; Buyinkay Gé^a: Kis magyar sajtótörténet. Bp., 1993. 43-58. p.; Vő: Magyar hírlaptörténet. Bp., 2008. 18-57. p.; Uő: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Bp., 2016. (továbbiakban: Buzinkay, 2016.) 143-176. p. 2 Buzinkay Gé^a: A magyar irodalom és a sajtó irányítása a Bach-korszakban, 1849-1860. = Magyar Könyvszemle, 1974. 3-4. sz. 269-293. p.; A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1849- tól 1945-ig. Összeáll. Kovács Máté. Bp, 1970. (továbbiakban: Kovács, 1970.) 12-19. p.; Manherc^ Orsolya: Bécsi sajtópolitika a forradalom után, 1849-1852. = In Médiás Rés, 2015. 1. sz. (továbbiakban: Manhercz, 2015.) 103-127. p. 3 Kovács, 1970. 8-12. p. 4 Szinnyei, 1937.1-2. 233
