Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Tilcsik György: Új adatok a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság működéséhez, 1837 - 1841
tot vásárolt, többet rendszeresen, félévente újra és újra előfizetve, sőt - nyilván a későbbi érdeklődőkre tekintettel — gondoskodott azok egy részének, elsősorban a szépirodalmat, továbbá a közhasznú ismereteket tartalmazó lapok és könyvek beköttetéséről. A társaság fennmaradt éves számadási iratainak és két leltárának aprólékos vizsgálatával sikerült megállapítani, hogy tagjai az olvasás mellett szívesen biliárdoztak, továbbá különféle kártyajátékokat játszottak és dominóztak is. Az Szombathelyi Polgári Olvasótársaság éves kiadásainak és bevételeinek elemzése azt mutatja, hogy az egyesület vezetői és tagjai igyekeztek a maguk elé tűzött célokat úgy megvalósítani, hogy lehetőleg ne vagy legalábbis ne nagyon lépjék át azokat a pénzügyi kereteket, amelyeket a bevételek kijelöltek számukra. Vélhetőleg nem az 1841 végén kimutatott hiánynyal hozható összefüggésbe, hogy látszólag egyik pillanatról a másikra abbamaradt az egyesület működése, amelynek 1841 utáni szakaszáról jelenleg semmilyen forrás nem ismeretes. A fentebbi, a rendelkezésre álló források jellegénél fogva kényszerűségből kicsit aprólékos vizsgálat ugyanakkor bebizonyította, hogy az 1830-as évek második felében és az 1840-es évek elején a Szombathelyi Kaszinó mellett — és ha úgy tetszik, azzal versenyezve — létezett Vas vármegye székhelyén egy polgári olvasótársaság is, amely valódi önszerveződés nyomán alakult meg és működött, és amely lehetővé tette, hogy a helyi és a környékbeli magyar- és német anyanyelvű iparosok, kereskedők, értelmiségiek és alkalmazottak - közöttük nemes vagy éppen szombathelyi polgárjoggal nem rendelkező személyek is — rendszeresen találkozzanak, olvassanak, művelődjenek, kártyázzanak, biliárdozzanak, dominózzanak, közben persze beszélgessenek, eszmét cseréljenek és vitatkozzanak a helyi, az országos és a birodalmi eseményekről és történésekről. Úgy tűnik, a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság minden tekintetben polgári jellegű volt, és többségében olyan társadalmi rétegekből származó tagsággal rendelkezett, amelyek a polgári átalakulás Magyarországon alig néhány esztendő múlva bekövetkezett megalapozásában — a jobbágyság mellett — a leginkább érdekeltek voltak. 232