Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Tilcsik György: Új adatok a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság működéséhez, 1837 - 1841
nek az összes taghoz viszonyított arányát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az a kezdeti 11,75%-ról előbb 18,52%-ra, 1838-ban pedig tovább, egészen 24,27%-ra emelkedett, hogy azután lényegében nem változva 1839-ben 22,99%, 1840-ben 24,00% legyen, és az utolsó, rendelkezésünkre álló időpontban 17,65%-ra csökkenjen le. Ez másként szólva jó közelítéssel azt jelenti, hogy a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság tagja közül 1837 első felében nagyjából minden tizedik, 1837 második felében és 1841-ben minden ötödik, az 1838 és 1840 közötti 3 esztendőben pedig minden negyedik személy nemesi cím birtokosa volt. Itt mondjuk el, hogy e nemesek között Vas vármegye nagybirtokos családjai nem képviseltették magukat, annál inkább olyan közép- és kisbirtokos-hivatalviselő famíliák, mint a Bárdossy, az Eörsy, a Hettyey, az Istóczy, a Kisfaludy, a Laky, az Orczy, a Rumi és a Zarka család. 1. számú táblázatunk egyértelműen mutatja, hogy az 1837 és 1839 közötti 3 évben kicsinynek mondható eltérésektől eltekintve nem módosult a 2. Szombathelyi Olvasótársaság tagjai között a városi polgárjoggal rendelkezők száma (41-42-46-41), 1840-ben azonban már enyhén csökkent (34), hogy azután 1841-re jelentősen, bőven az első időpontban rögzített szint alá essen vissza (25). Ha e számoknak az összes tagokhoz viszonyított arányát vesszük szemügyre, érdekes, és az eddigiekkel teljesen ellentétes tendencia rajzoldóik ki. Az 1837 első félévben mutatkozó, 60,29%-os érték az év végére 51,85%-ra, 1838-ra 42,10%-ra esett vissza, hogy aztán 1839 és 1841 közötti időszakban — a csökkentő taglétszám ellenére is — tendenciáját tekintve valamelyest emelkedjen: 47,13% — 45,33% — 49,10%. Mindez azt jelenti, hogy a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság tagjai között 1837 második felében, valamint 1839 és 1841 között a szombathelyi polgárjoggal rendelkezők aránya valamivel túllépte, illetőleg alulmúlta az 50%-ot, miközben 1837 első felében minden 10 tag közül hat, 1838-ban azonban csak négy volt Szombathely mezőváros polgára. Az olvasótársaság tagjai foglalkozási összetételének megállapításához a Kőszegen és Szombathelyen 1781 és 1848, illetőleg 1801 és 1848 között polgárjogot szerezett személyek vizsgálatánál26 jólbevált kategóriák — azaz 1.) iparűzők, 2.) kereskedők, 3.) vendéglátásban dolgozók és 4.) értelmiségiek — szerint végeztük a besorolást. Találtunk egy olyan személyt, aki iparűzéssel és kereskedéssel is foglalkozott, és őt a kézművesek közé soroltuk be, és akadt még egy személyt, aki földbirtokos volt. A számadatok azt mutatják, hogy a fő kategóriák között 1837 első felében az iparűzők erős többséggel rendelkeztek (33 fő), és őket az értelmiségiek (18 fő), valamint a kereskedők (11 fő) követték. A későbbiekben utóbbiak száma folyamatosan csökkent, miközben a kézműveseké, valamint az értelmiségieké és az alkalmazottaké — ha különböző mértékben is, de növekedett, majd pedig mindkettő — nyilvánvalóan az összes tag számával párhuzamosan, illetőleg annak köszönhetően — jelentősen visszaesett. Az említett, eltérő növekedési dinamika eredményeként a társaság tagjai között az ér- * 169 26 Ti/csik György: Adatok Kőszeg polgárságának összetételéhez, 1781—1848. In: Kőszeg 2000. Egy szabad királyi város jubileumára. Szerk. Bariska István, Söptci Imre. Kőszeg, 2000. 111-156. p.; Uö: Adatok Kőszeg és Szombathely polgárságának etnikai összetételéhez a 19. század első felében. In: Előadások Vas meg)« történetéről. 4. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2004.129-169. p. (Archívum Comitatus Castriferrei; 1.) 210
