Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Utak, utazók, utazások Vas vármegyében az 1 - 20. században - Tóth Endre: Utak és utazások a Római Birodalomban

Az észak felé vezető út a hódítás előtt már ismert és használt, de még kiépíteden, ún. Borostyánkő út nyomvonalát követte, amely Aquileiától Emonán és Poetovión keresztül a birodalom határáig, a Dunáig tartott (3- 7. képek). A Borostyánkő út nevét az újkorban kapta: az idősebb Plinius (23/24—79) leírása és a leletek tanúsága szerint ezen az úton szállították a borostyánkövet a Balti-tenger partvidékéről Aquileiába, ahol ékszereket, dísztárgyakat faragtak belőle. Az út megépítése és egyúttal a hadsereg utánpódási vonalának megszervezése a Duna-ripáig, a germán frontig Tiberius császár (Kr. e. 42-Kr. u. 37. ur. 14-37.) uralkodásakor kezdődött.

Amikor a Kr. u. 1. század közepén, Claudius császár (Kr. e. 10—Kr. u. 54., ur. 41—54) uralkodása idején a hadsereg felsorakozott a Duna mellé, amely a birodalom határa lett, a Flaviuskortól kezdve kiépült a part menti táborsor, illetőleg őrtoronylánc, és elkészült a közlekedést közöttük biztosító útvonal is. A gyakran magas töltésre épített és karbantartott út szinte teljes hosszában ismert. Az egy vonalra szervezett és kiépített katonai védelem miatt a Duna menti út jelentősége megnőtt, az I táliával és Rómával — a császárral és a központi igazgatással — az összeköttetést biztosí-4-5. kép

A borostyánkő út Vas megyei s-gakasgai

(Tóth Endre terepbejárásai alapján rajtolta Derdák Ferenc)

20