Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Baráthné Molnár Mónika: 16 - 18. századi kincsek a Berzsenyi Dániel Könyvtár gyűjteményében

18. SZÁZADI ŐRSÉGI ÉNEKESKÖNYV24 A 18. század második felében készült, az Őrségben használt énekeskönyv. Feltehetőleg a református vallásgyakorlat tiltása miatt csonkították meg, pontos megjelenési adatai bizonyossággal nem állapíthatók meg. Egy őrségi család ajándékaként 2014-ben került a Berzsenyi könyvtárba,25 ősi pro­testáns énekeket, dicséreteket, imákat tartalmaz. Sajnos több oldalt, kolligátum lévén a címlapokat is kitépték belőle, ezért kiadójá­ra, megjelenési idejére vonatkozóan találgatásokra vagyunk utalva. Fizikai jellemzői: Fatáblás borítója van, amelyet sötét bőr borítás fedhetett, ennek ma már csak apró da­rabjai fedezhetők fel a könyvön. A kötéstábla belül díszített, de csak a hátsó maradt épen, elől hiányzik. Fém kapocs zárhatta egykor a kiadványt, ennek javarészt már csak a helye látszódik. Az őrségi ajándékozó: nagyrákosi if). Fölnagy Gyula, akinek felmenői apáról fiúra hagyományozták a nagyrákosi Nemes szer - a Sáska, a Fölnagy, a Nemes és a Kökény családok — levelesládáját, 1362 és 1939 között kelt iratokkal, amelyek26 1992-ben vétel útján kerültek a Vas Megyei Levéltárba — idéztem Benczik Gyula levéltáros szavait, aki­nek a kötet könyvtárba kerülését is köszönhetjük. A Nemes szeren élő nemzetség nemesi kiváltságlevelét Nagy Lajos király adomá­nyozta, a több mint 650 év alatt a történelem sorsfordulókban bővelkedett, mindennek ellenére a család — a mindenkori „szergazdák” által, akiknek kötelessége volt, őrizniük kellett a nemesi kommonitás ládáját — megőrizte kontinuitását.27 A család életéből még egy tényt emelnék ki, amelynek jelentőséget tulajdonítha­tunk a bemutatandó, kétes eredetű, valószínűsíthetően hamis nyomdahellyel kiadott énekeskönyv kapcsán: Nagyrákosról származott Nemes, más néven Fölnagy János is, aki Sárospatakon tanult, majd a 18. század második felében Abaúj vármegyében volt református lelkész.28 Énekeskönyvünk típusának meghatározása viszonylag könnyű, hisz kötetünk tar­talma megegyezik a 18. században széles körben használatos ún. „öreg debreceni éne­keskönyv” (1723—1817) szerkezetével. Kötetünk bibliográfiai leírása a Magyarország bibliographiája, 1712—1860 és a MOKKA — Régi Nyomtatványok katalógusa alapján nagy valószínűséggel a követke­ző (a különböző kiadásoknál kisebb eltérések előfordulnak): 24 [Közönséges isteni tiszteletre rendeltetett énekes könyv...]. [Sopron?]: [Siess Ny.?], [17??]. 595, [13], 410, [7], 37 p.; 14 cm. Tart.: [Szent Dávid királynak és prófétának száz-ötven, sóltári...]. Ä zsoltárok kottákkal. Címlap hij. Koll. 2.; Buzgó imádságok. Koll. 3. ъ Barátimé Molnár Mónika - S^abó Márta: 18. századi őrségi énekeskönyv. Vasi Könyvtári Portál/Tu­­dástár/wiki/ Könyvek, www.vasikonyvtarak. hu 26 www.vaml.hu/data/Segedlet/Raktari_jegyzekek/13_Csaladok/[XIII.54.]%20A%20nagyráko­­si%20Fölnagy%20család%20iratai.pdf (Megtekintve: 2016. április 7.) 27 Történelem egy nejlon tás kában. = Vas Népe, 1996. 151. sz. 6. p. 28 http://eorsegh.blogspot.hu/2010/02/regi-orsegi-nemzetsegek-4-folnagy.html (Megtekintve: 2016. április 15.) 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom