Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén
írásaiban felmondta a háború után megerősödő magyar antiszemitizmusnak szinte az összes tételét, keresvén mindenhová az általánosítható példákat. „Kern ott a magfar, idegen minden hagyománya, nemgeti sajátosságai, célja, érzései, gondolkodása. A veszedelem napjaiban cserben hagyta a zsidó a magyart. Egy úton ment vele, amíg az út kényelmes volt és a jólét felé vezetett. De elmaradt tőle a baj napjaiban. Mikor a magyar harcolt a hazáért, a gsidó verekedett a hadiszállításért. Lelket lens égé, árdrágítása, posztó csalása, bakancsszédelgése, tágító sajtója volt a legjobb szövetségese a mi ellenségünket. Mikor elvesztették a háborút, 5 volt a legelső, aki ag új vörös ellenség mellé állott. A forradalomban is mi kerültünk alul, ő maradt felül. A proletárdiktatúra idején, mikor becsapva, lefegyveregve, tehetetlenül álldogáltunk, akkorpláne eldobta a zsidóság az álarcot és megmutatta az igazi ábrázatát. A bolsevisták élén egy sereg ütött-vágott, zúgott, gerjesztett, ölt, akasgtott, köpdösött sgembe bennünket, irtóhadjáratot hirdettek a nemget, a magyar hagafiság ellen. ...Itt senki sem helyesli a pogromot, mindenjógán emberei akar hárítani minden kegyetlenkedést.”92 A bűnbakképzés igazi célját sem titkolja Lingauer, a hatalmi erőviszonyok újra osztása, a zsidóság kiszorítása minden olyan pontról, helyről, amely a zökkenőmentes hatalomgyakorlást akadályozná. A múlt eseményei így jó ürügyet adnak a jövő megkaparintására, biztos felépítésére, „... elvagyunk tökélve minden törvényes esgköggelleszorítani, sőt füsgoritani a zsidóságot.”92' Azzal talán nem számolt, hogy a hosszantartó, harsány antiszemita hangvétel diszfunkcionálissá válhat, és a leegyszerűsítő nézetek nem lesznek tartósan népszerűek mindenki előtt. Másrészt a társadalmi tapasztalatok sokfélesége nem igazolja tételeit. Ezt ő is érezhette, mert nem elég kijelölni és elfogadtatni egy közösséggel a bűnbakokat, hanem szociálpszichológiailag tartósítani kell fennmaradásukat. Figyelni kell a társadalmi reakciókat, mert a csoportos érzelmek villámgyorsan képesek megváltozni, s hamar bóvlivá silányulhat a sikeresnek hitt propaganda termék. Már augusztus végén a közhangulat módosulásáról írt. „Mióta a kommunista világ bűnösei agt látták, hogy a közönség nem siet ellenük feljelentéseket beadni, nagyon megjött a bátorságuk. Ártatlan arccal jönnek, mennek kögtünk, szorongatják a nem rég még halálra keresett burgsoák kegeit és a világ legtermészetesebb dolgának tartják, hogy nekik nem eshetik bántódásuk. A jóérgésű kögönségpedig dühöng, elégedetlenkedik, látván a sok szabadlábon járó usgítót és konjunktúra lovagot.”99 Tapasztalhatta, hogy bűnbakjai inkább a helyi közélet megosztó tényezőivé váltak. О mégis azt az irányt választotta, hogy sulykolta a zsidóság bűnbak jellegét, amit a helyi fejlemények annyira nem támasztottak alá.93 * * Bizonyos értelemben büszke lehetett magára, hogy ezügyben megelőzte a fővárosi sajtót, ahol e hangulatvétel csak szeptembertől lett harsány, igaz nem a vezető, mértékadó országos napilapokban. S a fővárosban úgy jegyezték őt, mint az olvasható volt a korabeli Népszavában, aki minden kommunista mögött zsidót látott.96 Nem célom, hogy végig kövessen ennek az antiszemita kánonnak 4 L, A.: Tisztogatás. = Vvm., 1919. aug. 29. 1. p. 'h 1920 novemberében a szombathelyi királyi törvényszék tanácsa öttagú bírósága Mályusz Egyed vezetésével ítélkezett. A helyi proletárdiktatúra vezetői közül 37 személy felett mondták ki az ítéletet. Felekezeti összetételük alapján 18 fő római katolikus (48%), izraelita 13 fő (35%), evangélikus három fő (8%) és három főnél (8%) nem volt feltüntetve. MNL VaML Szombathelyi Büntető törvényszék iratai 635 f. 1920/B.2473. sz. 96 Győzött a zsidóság! = Népszava, 1919. okt. 30. 4. p. 161
