Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén

mondatta le.”2' Az elkövetkezendő napok főszereplője azonban a helyőrség tisztikara lett, akik a politikamentességet hangoztatva vették át az irányítást, részben a legénységi állomány, részben a város és a vármegye vezetése felett. Augusztus 6-án a Felvidékről visszatérő vöröskatonák sikeres lefegyverzése adott a folyamatnak újabb lökést, miközben központi utasítás nélkül a közigazgatás régi vezetői ismét elfoglalták régi pozíciójukat.21 22 A folyamatra pontot Sigray Antal gróf megérkezése, valamint a Lehár Antal vezette katonaság bevonulása tett, ezt követően a hangsúly a pacifizációra, valamint a régi rend visszaállítására helyeződött.23

Sigray Antalt augusztus 12-én, Habsburgjózsef főherceg az 1912. évi 63. törvénycikk alapján Moson, Vas, Zala és Sopron törvényhatóságok területére kormánybiztosnak nevezte ki, munkáját rögvest megkezdte és beosztottjai is munkába álltak.24 Az elkövetkezendő 3 esztendő meghatározó regionális politikusa lett az ivánci gróf, aki a szuverén politikai véleménynyilvánításhoz és cselekvéshez kiváló feltételekkel rendelkezett. Korábban a főrendi ház tagjaként (1904) csak figyelte a „mélyben” zajló politikai csatákat, a vármegyei politikába értelemszerűen nem kapcsolódott be. Tájékozottsága ez ügyben csak annyi lehetett, mint egy arisztokrata földbirtokosnak, napi közigazgatási tapasztalattal nem rendelkezett. Büszke volt autoritására, nem kívánt szervezetet, mozgalmat maga köré építeni és főként nem kívánt párthoz csatlakozni, inkább önálló „politikai intézmény” szerepére vágyott.25 Sigraynál ez a képlet annyiban módosult, hogy gondolatait írott formában ritkán adta közre, nézeteinek változását is csak az itt-ott felbukkanó leveleiből és beszédeiből lehet rekonstruálni, de ezekben erős az utólagos igazolás szándéka és a nyugat-magyarországi identitás megteremtési vágya. Hűvös viszonyt ápolhatott a vármegye közigazgatási vezetőivel. A megyegyűlésen is csak a beiktatásakor jelent meg 1919. december 15-én, álláspontom szerint utóbb feszült viszonya alakult ki a tisztikart maga mögött tudó alispánnal, Herbst Gézával.

Miként említettük, tőle függetlenül indult meg a törvényhatóságban az újra rendeződés. Az 1919. január 13-án rendelkezési állományba került, majd márciusban nyugdíjaztatott alispán, Herbst Géza miután elfoglalta pozícióját, augusztus 8-án értesítette az egykori vármegyei tisztikart a munka felvételére és folytatására, valamint az önkor21 Munkások! Polgárok! Elvtársak! = Testvériség, 1919. aug. 2. 1. p.

22 Пете Usr/o - Keleti ló^sef: Az ellenforradalom Vas vármegyében és Szombathelyen. Szombathely, 1920.179-180., 187. p.

23 A Dunántúlon teljes a nyugalom. = BK, 1919. aug. 9. 2. p.; Sigray Antal: Nyugatmagyarország az ellenforradalomban. = Új Magyar Szemle, 1920. 2. sz. (továbbiakban: Sigray, 1920.) 148. p.

24 Annyit kért, hogy az eskü letételre később kerüljön sor. Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML) Nyugatmagyarországi kormánybiztosi iratok (továbbiakban: Nymo. kb. ir.) 1/1919., 7/1919.; Gróf Sigray Antal kormánybiztos. = Vvm., 1919. aug. 13. 1. p. Kamer Gusztáv volt malackai főszolgabíró szintén Grazból érkezett és nyilván ott került szorosabb kapcsolatba a gróffal, közigazgatási tapasztalatait jól hasznosíthatta. Karner Gusztáv új kinevezése = Hír, 1920. máj. 22.2. p.

25 A családról és az ivánci kapcsolatáról lásd: Bencéik Gyula: Ivánc. Bp., 2000. 80-83. p. (Száz Magyar Falu Könyvesháza); Békés Márton: A becsület politikája. Gróf Sigray Antal élete és kora. Vasszilvágy, 2007. (továbbiakban: Békés, 2007.) 65-79. p. (A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára; 4.) A klasszikus változatot Apponyi Albert, Andrássy Gyula jelentette, korszakunkban Bethlen István is ide tartozott. Sigray is arról beszélt, hogy nem voltak politikai ambíciói. MNL VaML Vas vármegye törvényhatósági bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyv (továbbiakban: Vas vármegye thb. közgy. jkv.), 1919. december 15. 314. p.

146