Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Melega Miklós: "A proletárdiktatúrának vanna ellenségei" A Tanácsköztársaság szombathelyi túszai
MELEGA MIKLÓS „A PROLETÁRJAIKTATÚ RÁN A R VANNAK ELLENSÉGEI” A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG SZOMBATHELYI TÚSZAI „Hadviselés idején a hódító ellenség túszokat hurcolt magával, hogy a^ok élete szolgáljon kezességül a hódítás biztosításának, Ehhez hasonló célzattal jelölt ki túszokat a proletárdiktatúra is Szombathelyen, figyelmeztetésül arra, hogy amennyiben ellenforradalom szításával a diktatúra mézes hetei megzavartatnának: a megtorlás a túszok szabadságát és életbiztonságát veszélyezteti elsősorban BEVEZETÉS Rendszer-, illetőleg kurzusváltásokkor gyakori, hogy a korábbi éra kiszolgálóit, haszonélvezőit félreállítják, sőt a hatalom egykori birtokosainak, vezetőinek súlyosabb esetekben felelősségre vonással és retorziókkal is számolniuk kell. Általános tapasztalat, hogy ilyen történelmi helyzetekben a meghurcoltatás nem feltétlenül, és nem csak azoknak jut osztályrészül, akiknek a számlájára tényleges vétségek felróhatok, hanem gyakran olyan ártatlan személyek is áldozatul esnek, akikre valamilyen oknál fogva egyszerűen csak rásütötték a bűnösség bélyegét. Ilyen gyökeres, a korábbi évszázadok szerves fejlődését felrúgó, hirtelen rendszerváltozást hozott a Tanácsköztársaság is, amelynek időszaka bővelkedett a fenti jelenségcsoporthoz sorolható, jogszerűtlen, időnként tragikus kimenetelű eseményekben. A törvénytelen eszközöket alkalmazó, állami szinten intézményesített erőszakra épülő proletárdiktatúra súlyos megpróbáltatások elé állította Vas vármegye vidéki lakosságát, és nem kímélte székvárosának polgárait sem. A szombathelyi túszok szerencsétlen sorsa és hányattatása jól példázza, miként válhattak egyesek a nagypolitikai események sodrában egyik pillanatról a másikra — minden különösebb ok nélkül — megbecsült közéleti szereplőből közellenséggé, bűnösnek nyilvánított, szabadságában korlátozott személlyé. A TÚSZSZEDÉS MINT JELENSÉG - TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A politikai ellenség elitjébe tartozó személyek biztosítékul történő fogva tartására — mint arra a tanulmány elején olvasható idézet is utal — legtöbbször háborús körülmények közepette kerül sor. A modern korban ez a gyakorlat az 1. világháború idején vált tömegessé, amikor minden fronton általánosan jellemző lett a civil túszok szedése. A bolsevik hatalomátvétel után Oroszországban a vörös terror több százezer áldozatot követelt. Az Összoroszországi Különleges Bizottság, a Cseka irányításával a ki-1 Éhen Gyula: К felfordult ország. 2. bőv. Idád. Szombathely, 2006. (továbbiakban: Éhen, 2006.) 85. p. Az egykori szombathelyi polgármester annak idején maga is személyesen átélte, hogy mit jelentett a Tanácsköztársaság túszának lenni. 125
