Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Tilcsik György: Bűnös vagy áldozat? Stepanek József ács Szombathely Város Büntetőtörvényszéke előtt 1817-ben
nyával kapcsolatban július 31-én meghozott, és Vas vármegye közbejöttével a városhoz eljuttatott döntését - értheteden, és a hivatali ügyintézés gyakorlatát felrúgó, összességében pedig teljesen szabálytalannak mondható módon — nem vette napirendjére, illetőleg a két beadvány tárgyalását nem rögzítette jegyzőkönyvében, azt mutatja, hogy Szombathely vezetői - noha a mezőváros büntetőtörvényszéke előtt lefolytatatott perben az ügyész Stepanek Józsefre nem tudta rábizonyítani, hogy ő gyújtotta volna fel Csavar István házát 1817. április 27-én este — az ácsot ekkor már idegen, sőt törvényen kívüli személynek tekintették. Az 1817. április 27-én Szombathelyen lezajlott tűzvész előzményeinek, lefolyásának és következményeinek feltárására irányuló, az 1990-es évek közepén lefolytatott levéltári anyaggyűjtés során már kísérletet tettünk annak kiderítésére, hogy Stepanek József mindezek után pontosan mikor és hova költözött el Szombathelyről, ahol 1812. január 18-án polgárjogot kapott. Az akkori kutatások nem hoztak eredményt, ám 2011-ben Szombathely város reformkori adójegyzékeinek tüzetesebb vizsgálata során, az 1824. adóév — amely 1823. november 1. és 1824. október 31. közötti időszakot jelentette — kivetési lajstromában véledenül rábukkantunk Stepanek József nevére, aki akkor Szombathely Tizenháromváros nevű részében, Udvardi Mihály házban (ma: Szelestey László utca 6.) bérlőként lakott.136 Itt mondjuk el, hogy korábban Szombathelyen az ács utoljára 1817-ben fizetett adót,137 138 és az említett, véletlenül megtalált adat kivételesnek bizonyult, ugyanis 1817. után az 1824. adóévet leszámítva egyetlen későbbi adólajstromban sem fordul elő Stepanek neve. Önmagából a tényből, hogy 1823-ban és 1824-ben Szombathelyen adózott, nyilvánvalóan következett, hogy a városból való távozása után nem tért vissza szülőhelyére, ám további adatok híján, ennél több nem volt vélelmezhető. A 2014-ben egy, a szombathelyi római katolikus anyakönyvi másodpéldányokban végezett, másirányú kutatás során újabb, Stepanekkel kapcsolatos, fontos adatot találtunk. Eszerint az ács 1831. november 11-én, 52 éves korában, a Szombathely tőszomszédságában fekvő Szentmártonban hunyt el. Minden kétséget kizárólag annak a Stepanek Józsefnek a halotti anyakönyvi bejegyzésre sikerült ekkor rátalálnunk, akit az 1817. április 27-én lezajlott szombathelyi tűzvész szándékos okozásával vádoltak, majd pedig bíróság elé állítottak. Az egyező életkori adat mellett a foglalkozás is azonos, hiszen a „conditio” — későbbi elnevezés szerint „polgári sorsa” — rovatban a ,/aber lignarius sodalis”m szavak olvashatók, azaz a meghalt személy ács volt, aki azonban nem önálló mesterként, hanem társmesterként, vagyis egy másik mester beosztottjaként kereste kenyerét. A halotti anyakönyvben olvasható bejegyzés megőrizte, hogy Stepanek részesült a haldoklók szentségeiben, továbbá azt is, hogy Szombathely város akkor Szentmártonban lévő köztemetőjében temették el, azt azonban sajnos nem, hogy mi volt halálának oka, és azt sem, hogy temetésére mikor került sor.139 136 MNL VaML Aö. 1824. 137 MNL VaML Aö. 1817. 138 MNL VaML Vas vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Szombathely, r. k. hal. akv. 139 Uo. 122
