Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Tilcsik György: Bűnös vagy áldozat? Stepanek József ács Szombathely Város Büntetőtörvényszéke előtt 1817-ben
1817. augusztus 28-án kelt leiratában utasította Vas vármegyét, hogy a per iratait az ügyész állásfoglalásával együtt küldje el Bécsbe. E levelet Vas vármegye szeptember 13-án megtartott kisgyűlésén tárgyalták meg, és az ekkor elfogadott határozat elrendelte, hogy a Stepanek-per iratait, valamint a városi ügyészi hivatal azzal kapcsolatos állásfoglalását küldjék el a kancelláriára, és ez szeptember 20-án meg is történt.127 A Magyar Udvari Kancellária az irtok megérkezése után nem sokáig halogatta a döntést, hiszen 1817. október 3-án, 11.978. szám alatt kelt leiratával — amely mellett visszaküldte a Stepanek József elleni per iratait - arról tájékoztatta Vas vármegyét, hogy az ácsot az ellene hozott büntetés alól oly módon menti fel, hogy annak egy meghatározott időn belül el kell költöznie Vas vármegye székhelyéről. A kancellária e leirata és a per iratai október 12-én érkeztek meg Szombathelyre, és azt a vármegye október 27-én kezdődött közgyűlésén olvasták fel. Ennek nyomán a közgyűlés utasította Niczky János főszolgabírót, hogy a Királyi Kancellária döntéséről tájékoztassa Szombathely város tanácsát, és hívja fel a testület figyelmét, hogy jelölje ki Stepanek számára a városból való elköltözésének határnapját.128 Stepanek — és talán védője sem - azonban nem akarta tudomásul venni az így kialakult helyzetet, és ezért az ács egy Bécsben, 1817. december 13-án kelt újabb, szám szerint öt melléklettel — amelyek egyike volt Scheitzer György ácslegény tanúvallomása, amelyet július 26-án rögzítettek és hitelesítettek ugyan, de valamilyen okból nem csatoltak a per irataihoz - ellátott levelet intézett a Magyar Királyi Udvari Kancelláriához, és azt kérelmezte, hogy a tőle fizetésképtelensége miatt Szombathely város tanácsának határozata alapján lefoglalt ingóságok eladásából befolyt pénz felhasználásának szabályszerűségét a kormányszék vizsgáltassa ki, és a pénz kezelésével megbízott személyeket vonja felelősségre. A Magyar Kancellária 1818. január 19-én, 15.492. szám alatt kelt levelével — amely mellett az ács folyamodványa is megérkezett - utasította Vas vármegyét, hogy vizsgálja ki a beadványban foglaltakat, és annak eredményéről küldjön tájékoztatást. A leirat február 1-jén érkezett meg Szombathelyre, és azt az 1818. február 27-én megtartott vármegyei kisgyűlésén olvasták fel. A kisgyűlés az előírt vizsgálat lefolytatására és az arról szóló jelentés elkészítésére egy háromtagú bizottmányt jelölt ki, amelyben Niczkyjános táblabíró és főszolgabíró, Niczky Ignác főszolgabíró és Kamondy Lajos, a vármegye főügyésze kaptak helyet.129 Stepanek nevében, neje 1818. május 23-án kérvényt intézett Szombathely tanácsához, amelyben egyrészt leírta, hogy férjének annak ellenére kell elhagynia Vas vármegye székhelyét, hogy nem érzi magát bűnösnek és nem is bántott senkit, másrészt pedig alázatosan engedélyt kért, hogy az ács a városban maradhasson, mivel faluhelyen képtelen lenne tanult mesterségéből megélni.130 Nem tudni, miért, de tény, hogy Szombathely város 1818. évi közgyűléseinek és tanácsüléseinek jegyzőkönyveit tartalmazó kötetben 127 MNL VaML Vvk. Kjkv. 896/1817.; MNL VaML Vvk. Kir. 896/1817. 128 MNL VaML Vvk. Kjkv. 1102/1817.; MNL VaML Vvk. Kir. 1102/1817. 129 MNL VaML Vvk. Kjkv. 222/1818.; MNL VaML Vvk. Kir. 222/1818. 130 MNL VaML Szvkt. Ktir. fasc. 145. nr. 8. Stepanek József kérelme Szombathely város tanácsához. Szombathely, 1818. május 23. 120
