Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Tilcsik György: Bűnös vagy áldozat? Stepanek József ács Szombathely Város Büntetőtörvényszéke előtt 1817-ben

Az ítélethirdetés napja — 1817. augusztus 11. így azután a Stepanek József ácsmester ellen Szombathely Város Büntetőbírósága előtt 1817. július 26-án megindított perben 16 nappal később, augusztus 11-én, hét­főn hirdették ki az ítéletet. Ez — a szokásokkal egyezően - a tárgyalás során a vád, ille­tőleg a védelem részéről felsorakoztatott legfontosabb érvek és ellenérvek rövid, átte­kintő összefoglalásával kezdődött. E szerint Csavar István Szombathelyen, a Föl utca északi végének nyugati oldalán álló sarokházában 1817. április 27-én este 9 óra tájban tűz ütött ki, amely gyorsan elterjedve a városban hét ember életét követelte és 2 mil­lió forintot meghaladó összegű kárt okozott. Több körülmény miatt felmerült a gya­nú, hogy a tüzet Stepanek József ács szándékosan okozta, aki korábban pazarló maga­tartása és életvitele miatt igen jelentős összegű adósságokat halmozott fel, sőt csődbe ment, miután nem tudta kifizetni hitelezőit.103 Az iszákos ács április 27-én is egész nap a kocsmákat járta, melynek ennek következtében pénze elfogyott, és „... megromlott sor­sának könnyebben leendő felsegéllése végett oly gonosg szándékra fakadóit, hogy agon nap estve, ma­gában előre képgelvén agt, hogy ag akkoriban volt, nagy és igen hideg fii sgél miattfeltett rajs]^; cél­ját bátrabban elérheti, Csavar Istvánnak alacson\y] sgeglet gsuppos hágót kívül, maga tudja, minémű móddal, meggyújtani s akképpen a várost kimondhatatlan sgörnyű kárban dönteni és több felebarát­jáét vagyoniktul és drága életektűl is megfosgtani nem irtógott ...”.104 105 106 107 A vád képviseletében eljáró Tóth Imre szerint a tárgyaláson elhangzottak, saját vallomása, a tárgyalásra beterjesz­tett mindösszesen 24 tanúvallomás, valamint az ács ellen 1813. május 13-én indított és 1815. március 11 -én lezárult adóssági per iratai egyértelműen igazolják, hogy ő gyújtot­ta fel Csavar István házát,10'’ ezért a felperes Stepanek Józsefet „... mint sgándékosgyújto­­gatót, másoknak rettentő példájára, magának pedig megérdemlett büntetésül ag áltola okogott sgörnyű károknak megtéríthetése mellett, törvény sgerint elevenen megégettetni kértél,106 Az hivatkozott tör­vényhely az 1723:11. te. 13. §-a volt, amely előírta, hogy a nyilvánosan végrehajtott gyúj­­togatások, valamint a nem nyilvánosan, de előre megfontolt szándékkal elkövetett és sú­lyos károkat okozó gyújtogatások tetteseinek büntetése az élve történő megégetés.10 A perbefogott ács ügyvédje, Illésy Ferenc válaszában emlékeztetett arra, hogy Stepaneket 1817. július 21-én, azt követően tartóztatták le, hogy még májusban több, a városban lakó és őt a gyújtogatással megvádoló személlyel szemben a szombathelyi tanácshoz fordult, és több beterjesztett tanúvallomás alapján, azt kérte, hogy az őt rá­galmazó személyeket a tanács marasztalja el. Ezt követően az érintettek Stepanek ellen fellázították a város lakóit, és ennek lett következménye az ács bebörtönzése. A felpe­res állításait Illésy légből kapottnak minősítette, és felhívta a figyelmet egyrészt, hogy a vád nem tudta bizonyítani, hogy a tűz fellobbanásának időszakában az ács Csavar István háza közelében tartózkodott volna, másrészt pedig arra, hogy Stepanek lakása alig 20-30 lépésnyire van Csavar házától, így az ácsnak gyengeelméjűnek kell lennie, hiszen nem gondolt arra, hogy a tűz a neki szállásul szolgáló házat is elemésztheti. 1111 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pír. Pjkv. Szombathely, 1817. augusztus 11. 104 Uo. 105 Uo. 106 Uo. 107 MTT 1657-1740. 577. p. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom