Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Tilcsik György: Bűnös vagy áldozat? Stepanek József ács Szombathely Város Büntetőtörvényszéke előtt 1817-ben

frakkot, a kertek alatt haladva Orrayné háza - amely szomszédos Höflich kalaposéval - mellett ért ki a Gyöngyös utcára, majd folytatta az útját Könczöl Ferenc házáig. Ezután a Stepanek védelmét ellátó ügyész nevetségesnek titulálta a vád azon véleke­dést, hogy az ács tűzvész alatt tanúsított magatartása, pontosabban az, hogy fel-alá járkált a városban, alapja lehet a személyét illető gyanúsításnak. Ilyen megfontolásból és alapon ugyanis a vád képviselője, valamint a bíróság tagjai is - feltéve, hogy április 27-én este a tűz kitörésekor lakásukban tartózkodtak, és nem látta őket senki, majd később a városban több helyen előfordultak — gyanúsíthatok lennének Csavar István házának felgyújtásával. A Stepanek elleni csődperrel kapcsolatos iratokkal és kimutatással kapcsolatban a védelem annyit jegyzett meg, hogy egyértelmű tény az ács csődbemenetele, és emellett az sem vitatható, hogy szívesen fogyasztott alkoholt, ám az is az igazsághoz tartozik, hogy értelmes és szorgalmas mesterember, akinek vannak rossz, és vannak jó tulajdon­ságai.95 96 97 „Ha a részeges kedésért minden embert tömlöcöpni, vason s láncon vezettetni akarunk, mint Stepanek Jó[z]sefet, félni kell, hogy vasat és láncot elegendőt nem találunkГчь — szólt e gondolat­­menet zárásaként lllésy Ferenc vitathatatlan és máig érvényes okfejtése. Az alperes képviselője az 1816 márciusában Kuktics József házában keletkezett tűzesettel összefüggésben egyrészt megjegyezte, hogy a bíróság előtt tett vallomása igazolja, hogy Stepanek a lángok fellobbanáskor már az ágyában feküdt, ezért a vád­nak kellene érdemi, az ács bűnösségét igazoló bizonyítékkal szolgálnia, másrészt fel­vetette, hogy miután mindkét tűz a Föl utcában volt, és Stepanek a felgyulladt házak közelében lakott, így rendkívül butának és együgyűnek kellene lennie, ha a neki is lak­hatást biztosító házat ily módon veszélyeztette, és ha már gyújtogatni akart volna, arra bizonyára lett volna máshol is lehetősége. lllésy mondandója zárásaként megismételte, hogy a Stepanek elleni vádakat a fel­peres nem bizonyította, így az a vádlott nem ítélhető el, és miután minden magyar sze­mély a törvények előtt egyenlő, továbbá ha nincs ellene bizonyíték, szükségképpen szabadlábra kell helyezni, kérte az ács szabadon bocsájtását.4 Stepanek védőjének e megnyilatkozásával befejeződött a tárgyalás második napja, és a folytatásra 5 nap múlva, augusztus 9-én, ismét egy szombati napon került sor. A harmadik tárgyalási nap — 1817. augusztus 9. A felperes képviselője — vitatva a védelem álláspontját — rövid felszólalását annak dek­larálásával kezdte, hogy a saját ingatlantulajdonnal nem rendelkező Stepanek mindkét tűz idején olyan házban lakott, amelyeket a fellobbanó lángok nem veszélyeztettek, így mind Kuktics József, mind pedig Csavar István házát felgyújthatta anélkül, hogy sa­ját magának bármilyen kárt okozott volna. Tóth Imre ezt követően előbb kijelentette, hogy Stepanek április 27-én délután feltűnő módon nem a legrövidebb úton, azaz a Föl utcán, hanem a Kám utcán át ment a városba, és ez alatt elhaladva Csavar István háza mellett, alaposan szemúgyre vehette azt, és kiválaszthatta, hogy hol lehet azt a legköny­h MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pjkv. Szombathely, 1817. augusztus 4. 96 Uo. 97 I u 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom