Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Tilcsik György: Bűnös vagy áldozat? Stepanek József ács Szombathely Város Büntetőtörvényszéke előtt 1817-ben

Ezután Illésv kijelentette egyrészt, hogy az tény, hogy Stepanek a tűzvész alatt a vá­rosban ide-oda járkált, ám ez nem lehet az ellene szóló gyanúsítás alapja,’’4 másrészt Straule Fülöp, a Szarvas vendégfogadó kávémérőjének vallomása — mely szerint az április 27- én éjjel 11 órakor, miközben égett a Piactréren a várostorony, a nála iszogató és időző Stepanektől megkérdezte, hogy mért nem oltja a tüzet, mire az ács csak annyit válaszolt, hogy minden segítség hiábavaló55 — szintén nem bizonyítja, hogy ő lett volna a gyújtoga­tó. Emellett a védő felhívta figyelmet arra is, hogy nincs egyetlen olyan tanú, aki Stepanek Józsefet Csavar István felgyulladt háza körül látta volna, ezért Illésy Ferenc — miután meg­ismételte, hogy egyrészt Stepanek nem volt pénzszűkében, másrészt a városban történt mozgása és viselkedése nem lehet a gyújtogatással való gyanúsítás alapja — indítványoz­ta, hogy az ácsot engedjék szabadon, annál is inkább, mivel Stepanek július 12-én egy kérvénnyel - amelyet és annak mellékleteit a védő a bíróságnak is benyújtotta - fordult Szombathely város tanácsához, amelyben kérte, hogy az őt gyújtogatónak nevező, róla hazugságokat és becstelenségeket terjesztő Böhm József pintért, Grossinger Ferenc né­metszabót és Vogelschaffer Ignác aranyozót a tanács vonja felelősségre. Ezt követően újra a vád képviselője kapott szót. Tóth Imre azonnal támadásba lendült, és azt állította, hogy lényegében a vádlott irányította önmagára a figyelmet és provokálta ki a büntetőper ellene történő megindítását, mégpedig azzal, hogy a vá­rosi tanácshoz fordult az őt rágalmazó és becsmérlő személyek megbüntetését kér­ve. Ezután az alügyész Stepanek április 27-én, részint a tűz kitörése előtt, majd pedig azt követően tanúsított viselkedését felháborítónak és gyanúsnak minősítette, és ismét rámutatott, hogy az ács reggeltől estig, sőt másnap reggelig szinte folyamatosan ivott és járta a várost, amelynek következtében minden pénze elfogyott, és miközben nem vett részt az oltásban, többször is embertársait megbotránkoztató kijelentéseket tett. Utóbbiak igazolására a Tóth benyújtotta Gergye János szombathelyi szűcs, Laknerin Terézia szombathelyi lakos, az ács rossz anyagi helyzetének bizonyítására pedig Vogl Vitus kocsmáros 1817. július 25-én tett tanúvallomásait.’’6 Gergye szerint április 27-ről 28-ra virradóra, éjfél után Stepanek a Rumi utca elején, Holzheim Mátyás házánál (ma: Mátyás király út 20.) ittasan botorkált, és azt tudakol­ta tőle, hogy mi a falu neve, amelynek házai égnek.34 * * 37 Laknerin Terézia pedig azt vallot­ta, hogy az idő táj, amikor a várostorony már hevesen égett, az ács a Gyöngyös utcában, Kalina Ferenc háza (ma: Főtér 25.) előtt egy, az asszony számára ismeretlen városi pol­gárt egy meszely borra meghívott, aki azonban nem ment vele, sőt igyekezett visszatar­tani őt is, mondván, hogy a jajgatások között ki az, aki borozni akar, ám az nem hall­gatott rá, és egyedül indult inni.38 Vogl Vitus, a Szarvas kocsmárosának vallomása pe­dig azt tartalmazta, hogy április 27-én délután 4 és 5 óra között a fogadóban Korándi Ferenc a Stepanek Józsefnek járó pénz követelte rajta, mire a kocsmáros 20 ft-ot adott Korándinak, és hozzátette, hogy az egy disznóól megépítéséért jár az ácsnak.39 34 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pjkv. Szombathely, 1817. július 26. 33 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pm. „11”. Straule Fülöp tanúvallomása. Szombathely, 1817. július 23. 56 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pjkv. Szombathely, 1817. július 26. 37 MNL VaML Szvkt TBp. SJ Pir. Pm. „O”. Gergye János tanúvallomása. Szombathely, 1817. július 25. 38 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pm. „P”. Laknerin Terézia tanúvallomása. Szombathely, 1817. július 25. 39 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pm. „Q”. Vogl Vitus tanúvallomása. Szombathely, 1817. július 25. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom