Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
dásának egyik célja Alexander Rudolphi (Ridolphi) itt állomásozó lovas puskásai voltak, akiket véres ütközetben szétszórt és megsemmisített). Az év során a többször „imperiumot” cserélt város lakosságának többsége vagyonát részben elrejtve, részben magával szállítva Sárvárra, Vépre, vagy a másik irányba, Monyorókerékre, továbbá a vármegye más védettebb helyeire menekült.171 A pusztult város és lakosságának szenvedései az év végével, Némethy hadainak dunántúli vereségével sem értek véget; Barbély Péter bíró és Jankula Ztarkowych vicekapitány 1606. augusztusi vizsgálata szerint a beszállások (kártyázó) császári-királyi szolgálatban álló rác katonák nemtörődömsége miatt a Gyöngyös utcában sok házat elemésztő tűz ütött ki.172 Heresenczy János és Győri (Jaurinensis) Gergely szombathelyi provisorok 1606 nyarán készült elszámolásából tudjuk, hogy 1200 rác lovas számára 523 köböl búzát és farinát, azaz lisztet adtak ki, valamint Pethe püspök terménykészletéből is kiszolgáltattak 95,5 illetve 115,5 köböllel. A termények árának jelentőségét érzékelteti, hogy egy köböl terményt 100 magyar dénárért számoltak el.173 Az 1605. év hadviseléssel, hadellátással kapcsolatos terhei még egy évtizeddel később is kísértették a város lakóit. A térség védelmét erélyesen szervező (akkor) királyhű Batthyány Ferenc II. Mátyás király támogatásával, az uradalmaiból Rudolphi katonáinak ellátására hozott bor fejében 400 Ft-ot követelt a várostól, amit annak földesura, Náprágy Demeter püspök, alattvalóit védve, a hadellátásra, kényszer alatti szállításra hivatkozva határozottan visszautasított.174 175 A hosszú török háború 1600—1606 közötti éveinek katonai terhei a legvisszafogottabb restancia adatok alapján is 1511 Ft 25 d-os, egy házra vetítve 32 Ft-os plusz költséget jelentettek a mezőváros lakosságának, nem szólva a vagyon- és létbizonytalanságról. Mindezek az adatok a lakosság jelentős teherbírását, reorganizációs képességét jelzik. Az 1605—1606. év pusztításai után még teljességgel fel sem épült város 1619 őszétől — ha kevésbé tragikusan is — de Bethlen Gábornak a harmincéves háború első szakaszába történő belépésével pár évre megint a hadak útjára került. Az erdélyi fejedelem Dunántúlt megcélzó támadásakor az uralkodóhű Nádasdy Tamás hosszabb ideje fizetetlen katonáival állomásozott Szombathelyen.1 3 1619 ősze-1622 tavasza között a térséget nagyfokú hatalmi labilitás jellemezte. Sopron 1619. október 30-i hódoltatása, Bethlen dunántúli centrumának kiépítése után Szombathely is a fejedelem kezére került, és bár azt 1620 elején Nádasdy Tamás visszafoglalta, a február 24-i fegyverszünet után (Jákkal, Keszővel együtt) újra Bethlen birtokába jutott.176 1620. szeptember 3-i lakompaki csatavesztés, majd Hainburg október 1-jén kényszerrel felhagyott ostroma Bethlen erőit védekezésre, Dampierre seregével szemben Sopron centrummal a térség biztosítására kényszerítette. 1620. október 2-án a dunántúli vármegyék inszurrekcióját rendelte el, október 6-án Kőszegről Rohoncra menve Batthyány Ferenc pártjá1 1 Dominkovits, 2006a. 71-74. p. 172 VaML VKHLt fv jkv 1604/1606.1606. nr. 16. (föl. 283v-286v.) Az archibuser fegyvernemre: Bagi, 2008. 355-402. p. 173 MOL MKA Litt, ad Cam. ex. 1606. nr. 19. 174 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 16. nr. 509.; MOL P 1314. Missües nr. 33.558-33.559.; Jenei, 1981. nr. 93. 175 Esterházy Miklós ugyanezt az állapotot írta a Kanizsa elleni végek katonáiról is. MOL P 1314. Batthyány cs. lt. Missües nr. 32.917. (Szombathely, 1619. szeptember 27.); Nagy, 1969. 195. p. 176 Olchváry, 1890. 529. p. 45 I I
