Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Bevezetés
ve ügyelt privilégiumaira, de kiemelésre érdemes, hogy a fenti iratsorozatok mellett a 17. század közepétől, Hazatius Márton jegyzőségének idejétől, a szombathelyi magisztrátus szisztematikusan törekedett a végrendeletek másolati példányban történő megőrzésére. Az 1650-es évek derekától nagyobb számban előforduló inventáriumok helyett a vagyonosztályok rögzítésére helyeztek nagyobb hangsúlyt, és az öröklési jog, valamint az érvényesülő gyakorlat elemzéséhez a városi jegyzőkönyvek szolgáltatnak nagyon értékes adatokat.50 A térség mezővárosi írásbelisége egy-két generációval követte Sopronét, ahol a vegyes tartalmú, azaz közigazgatási és bíráskodási ügyeket egyaránt tartalmazó városi könyveket aló. század első harmadának végén váltották fel a fontosabb városi iratsorozatok, így az 1533-tól külön kezelt jegyzőkönyvek és 1527-től a számadáskönyvek. A térségben legelőször, 1561-től Nezsiderben jelentek meg a városi jegyzőkönyvek, Ruszton pedig ugyancsak 1561-től a hegykönj^vek. 1576-tól az árvakönyvek maradtak fenn, míg a jóval mostohább forrásadottságú Magyaróváron az 1581—1582. évi, kiérlelt formájú városi jegyzőkönyv illusztrálja a mezővárosi hivatali írásbeliség színvonalát.51 E mezővárosoknál már aló. században differenciáltabb városi írásbeliség jellemezte az 1648-ban szabad királyi városi rangra emelt, a tárgyidőszakban azonban még osztrák koronazálogban lévő Kőszeget, ahol a század közepétől karakteresen jelennek meg az iratsorozatok: 1552-től a telekkönyvek, 1572-től a tanácsülési jegyzőkönyvek, 1580-tól pedig a számadáskönyvek.'’2 Látszólag a magyar nyelvű hivatali írásbeliség ettől némileg elmaradva, a 17. század elejétől tanulmányozható Győr és Szombathely példáján, ugyanakkor e tényből messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni, hiszen mindkét város esetében az írásbeüség korszakhatárát háborús események jelölték ki. Győr 1594. évi török elfoglalása a város levéltárának megsemmisülésével járt. Szombathely esetében pedig ezt a cezúrát Bocskai hajdúkapitánya, Némethy Gergely 1605. évi hadjárata jelentette, hiszen a Batthyány Ferenc németújvári várába menekített városi levéltár ott tűzvész áldozata lett.53 keletkezett városi oklevelek: VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 16. nr. 487., 493., 501., 506.; VaML SzVLt A. Mise. 11. d., fasc. N. nr. 367. (1645)., 480., fasc. Y. nr. 88. 50 A rövid áttekintést Magyaróvár, Nezsider (Moson vm.), Ruszt, Csepreg (Sopron vm.) Győr (Győr vm.) 17. századi mezővárosi iratanyagában végzett kutatások alapján állítottam össze. 51 SL SVLt KAR, 1. köt., 1527/1528-; SL SVLt IV. A. 1003. Sopron város tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1. köt., 1533- A korai városi jegyzőkönyvek regeszta formájú közreadása: Tirnitz - Szakács, 1996. 118 p.; Szakács, 1997. 134 p. A középkori városi könyvekre és a városi kancelláriára, a korábbi szakirodalmat is összefoglalva: Goda - Majorossy, 2008. 82- 87. p. Nezsider: StA Neusiedl am See, Ratsprotokolle Bd. 1. 1561-1623., Ruszt: ALtB, StA Rust, Magyaróvár: GyL MLR MvProt. 1. köt., 1581-1582. 52 Bariska, 2007. 81-90. p. A levéltárról: Felhő et al., 1969. 30-34. p. Sajnálatos, de az ugyancsak 1648- ban szabad királyi városi rangra emelt Kismarton 16-17. századi városi iratanyagának döntő többsége elpusztult, és a város levéltára csak a 18. század elejétől folyamatos. 53 Dominkovits, 2008a. 453-464. p. Hasonlóképpen nagymérvű, minden bizonnyal 20. századi iratpusztulás tapasztalható Csepregen, mely esetében még a 19. század településkutatója 1558—1560. évi városi jegyzőkönyvekből dolgozhatott: Farkas, 1887. 47-49., 57-81. p. 19
