Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
TAXAKATEGÓRIA [dénár] Férfiak Nők Kámutca [ró] Föl utca И] Gyöngyös UTCA И] Kám utca [FŐ] Föl utca И] Gyöngyös UTCA И] 5 d 2 3 10 7 1 5 6d-1--8 d-1-lOd 4 3 25-2 3 15 d 4 2 10--20 d-1 6--25 d-8--32 d-2--50 d-1 5--75 d-1--80 d-1--100 d-1-bizonytalan-2-Összesen 10 12 71ШИШШ 3 8 22. sz. táblázat A szombathelyi zsellérek lakóhely szerinti (utca), vagyoni, megoszlása, 1659. szolgálólányok és -asszonyok körét.414 Közös sajátosságuk, hogy mindannyiukat a két legalacsonyabb, vagyis az 5 és a 10 d-os taxakategóriában kerültek. A férfiak között egyaránt találhatunk a háztartás és a családi szerepkörök „másodvonalába” került mostohafiúkat, a legtöbbet adózók között pedig a kocsma vagy a malom alkalmazottait. Sokan közülük a mesterlegények, illetve a városi gazdák szőlőit megművelő vincellérek415 közé tartoztak. Feltűnő, hogy a zsellérek közé sorolt lakosság nagyon jelentős része „Német” vezetéknévvel vagy megkülönböztető névvel rendelkezett. A bizonytalanságok ellenére sem zárható ki, hogy közülük többen a vármegye védettebb és viszonylag túlnépesedett, döntően német etnikumú uradalmaiból származott. A magyar írásbeliséget elfogadó, valószínűsíthetően német mesteremberek mellett ez a társadalomtörténeti magyarázat még inkább indokolhatóvá teszi, egyben élő társadalmi közegbe helyezi a 17. század közepi mezővárosi hivatali írásbeliség lapszéli megjegyzéseiben is megjelenő német nyelvű szövegeket. (Hazatius Márton notarius a jegyzőkönyvek záróoldalaira és számadás margóira tett feljegyzései.)416 414 A sokkal jobb forrásadottságú német várostörténet-írásban ezen, gyakran életkorhoz is kötött foglalkozáscsoport vizsgálatának lehetőségeire: Dürr, 1995. 354 p. Közel egykorú statutum alapján ismert, hogy a szőlőbeli munkákhoz - pl. kötözés - gyakran női munkaerőt is igénybe vettek. 5 Etnográfiai kutatások szerint a vincellér alkalmazása a parasztinál jobb minőségű szőlőművelésre történő törekvéssel is összefüggött. Égető, 2004. 49-51. p. 416 Sajnos, ezek döntő része elkerülte az eddigi kutatás figyelmét. Kiss, 1944. 43 p. 99 i
