Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
A MEZŐVÁROS NEVE FÖLDESÚR HÁZAK SZÁMA 1598 HÁZAK SZÁMA 1599 Dobra Poppel László 8 jobbágy 9 zsellér 17 Farkas falva Poppel László 20 jobbágy +19 zsellér 39 ház Felsólendva Széchy Tamás 13 jobbágyház 13 ház Körmend Joó János 150 150 Léka Nádasdy Ferenc 35 32 Monyorókerék [Zrínyi György gr.]?? 23 22 Muraszombat Széchy Tamás, Poppel[30 jobbágy, 27 zsellér + 114 ház László 30 jobbágy +27 zsellér Rohonc393 Batthj'ány Ferenc 141 141 Szalónak394 Batthyány Ferenc 30 30 Szombathely Győri püspök 194 ház + 35 zsellérház 194 ház + 35 zsellérház a várhoz a várhoz Vasvár395 396 Vasvári káptalan (52) 79 (Sidófölde, Szent Mihály + utca)?? és gersei Pethő (27) család 79 Vép Zrínyi György gr. 116 116 Vörösvár Zrínyi György gr. 24 24 15. sz. táblázat Szombathely helye Vas vármegye mezővárosai között, 1598—1599.m Az adóösszeírások egyértelműen igazolják, hogy a Kőszeg és több nyugati uradalom nélküli Vas vármegye legnagyobb adózó erejű mezővárosa Szombathely volt, megelőzve Körmendet, Rohoncot és Vépet. E településcsoportban Szombathely a házadó-összeírásokat követően újra bevezetett portaösszeírásokban is megőrizte e pozícióját, ugyanakkor e források a térséget, és így Szombathelyt is súlyosan érintő 1605. évi hadi eseményeknek adózó erőt érintő pusztításait is némiképpen érzékeltetik. Az 1609. évi portaösszeírás Szombathelyen 10 adózó portát — amely a törvény számítása szerint 40 jobbágyházat jelentett 30 szabados és nemesi házat, illetve 16 puszta házat regisztrált.397 Az 1 évvel később, 1610-ben Niczky György készítette összeírás jelentősen eltért ettől, mivel a 10 adózó porta mellett 24 zsellérház, azaz két porta, 50 szabados, kilenc új építésű és 32 puszta ház szerepel e jegyzékben. A közel két generációval korábbi, 1549. évi, 70 portát regisztráló adóösszeírás után a háborús 393 Rohonc esetében az összeírok német (141) várost mezővárosként, a magyar (80) várost faluként tartották nyilván. 394 + Ószalónak 18 házzal. 395 A források nem oppidumként vették fel, a települést járáshatár is kettészelte. 396 A táblázatba az egykori összeírok által mezővárosi jogállással jelzett településeket vettem fel. Sárvár hiánya feltűnő. Ennek egyik oka, hogy Győr 1594. évi elfoglalását követően Sárvár átmenetileg az új védelmi övezet, a Magyaróvár-sárvári végek egyik centrumává vált, de ez teljeskörű magyarázatot nem ad a szinte az egész korszakra jellemző tényre. Lásd: Pálffy, 1999. 214-220. p. A táblázat forrásai: MOL MKA CP Com. Castr. Regestum connumerationis domorum anni, 1598. 1097- 1120. p., Pro Anno Domini 1599. 187-237. p.; Dávid, 2001. 524-561. p. 397 MOL MKA CP Com. Castr. Regestum Anni 1609. 641. p. 91
