Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
I I György kalocsai érsekre.335 Ugyanakkor, ahogy későbbi konkrét esetek, és a Széchényi György püspökkel szembeni konfliktusok is ezt kiemelik, a város közössége élt a caducitas jogával, azaz törvényes örökös nélküli elhalálozás esetén örökösként lépett fel, így gyarapítva ingatlanvagyonát. Az 1678/1679. évi számadás, amely bár hasonló szerkezetű, mint az 1651/1652. évi, mégis az abban leírt folyamatoktól eltérő tendenciákról árulkodik: Bevétel jogcíme Bevétel összege%-OS ARÁNYA Boltok bérbeadásából (15 bolt) 34 Ft 11,9 Mészárszékektől 35 Ft 12,3 Városi rétek bérbeadása után 15 Ft 5,3 Városi kalló után 21 Ft 80 d 7,6 Só- és gyertyaárenda 46 Ft 16,1 A régi városháza bérbeadása 13 Ft 50 d 4,7 Városra testált javak (legatumok) 15 Ft 5,3 Bírságpénzek a.) város által tárgyalt perek után 46 Ft 65 d 16,3 Bírságpénzek b.) városi hajdúk bírságai 58 Ft 60 d 20,5 Összesen 285 Ft 55 d 100,0 9. sz. táblázat Szombathely város bevételeinek szerkezete, 1678/1679. E táblázat azt érzékelteti, hogy nem csak az iparűzéssel és az egyedárusítással kapcsolatos bevételek aránya, hanem — növekvő boltszám ellenére — azok nominális összege is lecsökkent. Érdemes egy—egy területet külön is megvizsgálni. Az 1659/1660. évi számadás szerint a város magánszemélynek 30 Ft-ért készített boltot, míg, ha maga készítette, 7 Ft-ért működését megválthatta, majd az időszak nagyobb részében évi 4 Ft-ot fizetett utána, amelyet a számadáskönyvek következetesen boltbérletnek neveznek. 1621 májusában a bolttal rendelkező városi kereskedők a forgalom és az árukészlet csökkenésére hivatkozva a 4 Ft-os évi bér csökkentését kérték a várostól, amelyet az átmenetileg 2 Ft-ra mérsékelt.336 Az 1647/1648. évi számadástól kezdődően a 17. század középső harmadában folyamatosan ez az öszszeg 4, egyes esetekben - Fletésy András törökárus boltja — 5 Ft-ban stabilizálódott, az 1677/1678. adóévben a korábbinál nagyobb számú bolt után — minden bizonynyal a forgalom visszaesése miatt — csupán 1 Ft 50 d és 3 Ft közötti összeg folyt be. Az 1650-es és az 1660-as években augusztus és szeptember hónapok fordulóján licitre bocsátott gyertya- és a sóárusítás jogát, olykor kedvezményeket is kiharcolva, gyakran valamelyik városvezető - így 1656-ban Fletésy Pál, 1668-ban pedig Nagy István - szerezte meg.337 A szórványos adatok a bérleti díj folyamatos csökkenésére utalnak, amit a kiválasztott esztendők 65%-os bevételcsökkenésként igazolnak. A városra testált 335 Ez a győri polgárság döntően helyben tartózkodó földesura, a győri székeskáptalan rendszeresen testáló gyakorlatával teljesen ellentétes. Horváth J., 1987.113-138. p. 336 VaML SzVLt Prot. 1620/1623. [45.] p. 337 VaML SzVLt Prot. 1654/1658. 76. p„ 1668/1672. 9. p. 77
