Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
a domonkos rend számára fizetendő évi kamata jelentette, ami az összkiadás 26%-át, a bevételek 42%-át és a teljes passzívum 2/3-át tette ki. A korábbi számadások kifizetéseihez képest ez évben a város nagyon sok „infrastrukturális” beruházást hajtott végre: megkezdődött a téglaszín építése, és hasonlóképpen sok, kisösszegű kifizetést igényelt a városi kalló és az iskola javítása, továbbá a várostoronyhoz szükséges deszka megvásárlása. A Lindamary Lénárdtól új városház céljára korábban megvásárolt 1/2 házra előbb Pinkafőről, majd kedvezőbb áron Csatáry Mihálytól 10.000— 10.000 db zsindely szereztek be. Bár ez az esztendő békeév volt, a városvédelem ekkor is jelentős pénzösszegeket emésztett fel. Több kapuhoz sorompók készültek és ez évben a városi fal (kerítés) építésére a bíró 10 személytől 101 öl követ vett 75 Ft 90 d-ért, amely elérte az összkiadások 16%, egyúttal a bevételek csaknem 27%-át. A városvédelmi költségeket a nyersanyag árának valamint a munkadíjak kifizetésén kívül más, személyi kiadások is növelték: „... bizonyos ígetőkre nézve kiket ki boczatot volna a török ...” külön kapuőröket kellett felfogadni (6 Ft). Természetesen, a kiadások sok apró tétele között találkozhatunk az itt tartózkodó földesúr, a városba érkezett főrend (Batthyány Kristóf) és országos hivatalviselő (Orbán Pál ítélőmester) számára küldött ajándékokkal, miképpen a hadellátás segítésének terheivel is. A városvezetés és a polgárság igényeinek jeleként abban az évben a várostoronyban lévő és folyamatosan rendben tartott órához két óralapot festettek, továbbá egy órásmester a szerkezetet meg is tisztította. E speciális szakmunkák a főnemesek és a megyei nemesség vendéglátásánál jelentősebb, egyszeri költségként jelentkeztek. Az 1685/1686. évben a viszszafoglaló háborúk miatt jelentkező haditerhek miatt billent el a város költségvetése. Három, nem háborús esztendőt kiválasztva a bevételek szerkezetét a következő fő csoportokba lehet összevonni.334 A BEVÉTEL JOGCÍME A BEVÉTEL ÖSSZEGE %-OS ARÁNYA Maradványpénzek 27 Ft 40 d 9,4 Boltbérek 29 Ft 9,9 Bor- és kocsmajövedekem 74 Ft 08 d 25,3 Adók (fertály-, zsellérpénz) 55 Ft 88 d 19,0 106 Ft 75 d 36,4 Összesen 293 Ft 11 d 100,0 7. sz. táblázat Szombathely város bevételeinek szerkezete, 1626/1627. Az 1626/1627. évi bevételek kevéssé strukturálható, „egyéb” kategóriájában sok, pontosan nem azonosítható, csupán névhez kötött pénzátadás szerepel, és ide sorolhatták a különböző típusú bírságokat is. A későbbi forrásokkal szemben eltérésként említhető, hogy itt tárgyévi bevételként tüntették fel az előző adóévről származó maradványpénzeket, és bár ilyen pénzösszegek nagyon gyakran keletkezhettek, e tétel a későbbi számadásokban nem szerepel. Míg a boltok bérbeadásából befolyt összegek az egész időszakban stabil és fontos összetevőjét jelentik a városi költségve-334 A források kiválasztásában egyaránt szerepet játszott az időbeli arányosság, és a fennmaradt forrás fizikai állapota - töredékes, avagy egész az összesítés lehetősége. 75
