Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

kekeketfogdossa.”2^ Az új püspök már látogatása első napjaiban megfogalmazta a várbeli plébániatemplom megújításának és a várfalak megerősítésének szükségességét.231 232 Az új templomot 1665-ben a Szent Erzsébetet látogató Boldogságos Szűz tiszteletére szen­telte fel, 1669 és 1679 között pedig a rossz állapotú püspöki várat is helyrehozatta.233 Ugyanakkor az eltelt időt sok konfliktus terhelte, és nem csak a templom- és a várépít­kezés miatt, és többször és újólag is előkerült a földesúr és a város közötti, a kocsma­jogot érintő viszály is. Az 1660 és 1662 közötti tanúkihallgatásokból kitűnik, hogy a ki­mért városi borok között továbbra is meghatározó fontosságúnak bizonyultak az akkor döntően Doroszlóról (Pogány-hegy), Keresztesről, Tótságról, Csepregből, Szentgrótról és Türjéról behozottak, és fontos megjegyezni, hogy a város és a magánszemélyek gya­korlatát a céhek is követték.234 Valószínű azok is részben beszállított, részben tiltott idő­ben mért borok lehettek, amelyeket 1679 és 1681 között kis tételekben a földesúr tiszt­viselői a város területén elkoboztak.235 Ezt megelőzően is polgárok többször panasz­kodtak az uradalmi tisztviselők hatalmaskodásai miatt. Az egyik legkirívóbb eset 1662 és 1663 során történt. Nagy Mihály porkoláb és Csiszár Pál várbeli számtartó szombat­­helyi és perinti lakosoknak saját birtokon teljesítendő robot, illetve ajándékok fejében juttatatott a sorki kútnál fekvő majorsági (várföldekből.236 A földesúr és város között az 1660-as években létrejött összeütközések tárgyait jól összegzik az 1665-ben és 1667- ben készített tanúkihallgatások. Ezekben az alábbi, a városi autonómia gyakorlatával szemben kialakult konfliktusgócok jelennek meg: 1.) a városi bíró bíráskodási illetékes­sége, bírságolása; 2.) a bíró illetékessége a büntetőperek esetében; 3^1.) házfoglalások, magvaszakadt vagyonok városi lefoglalása; 5.) a templom-, a plébánia- és az iskolaépí­tésre való kötelezés; 6.) a kocsmáltatásra a behozott borok árusítása; 7.) a földesúrral szemben főurakhoz, illetve Bécsbe küldött közbenjárók ügye.237 A viszálykodás korai szakaszában Széchényi György hihetetlenül magas összeg, 14.534 Ft összegű városi hátralékot állapított meg, melyre válaszul Szombathely előbb Nádasdy Ferenc országbí­ró segítségével próbált földesurával megegyezni, majd 1666-ban az ügyek egy részét,238 a plébánia és az iskolaház építésére történt kötelezettség nyomán megszületett úriszéki ítéletet, Szelepcsényi György esztergomi érsek a szentszékére fellebbezte, amely azon­ban elutasította a felülbírálatot, a várost megegyezésre felszólítva.239 Sajnos e perek jelenleg csupán egyes részleteiben ismertek, így csak valószínű­síthető, hogy a földesúrral történő megegyezés egyik lépcsőfoka lehetett az, amikor 231 MOL P 1314. Batthyány cs. lt. nr. 33.509. 232 Uo. 233 Géfin, 1929a. 18. p.; Géfin, 2008. 89. p.; Horváth, 1993. 340-347. p. 234 VaML VKHlt Litt, instr. fasc. 77. nr. 69-70.; VaML SzVLt A. Mise. fasc. N. nr. 42. (1665) 235 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 17. nr. 536. 236 VaML VKHLt Litt instr. fasc. 77. nr. 67-68. Más püspöki tisztviselők, így Vámosi Gergely, Tóhegyi Mihály és Borosovicz Pál porkoláb hatalmaskodásaira: VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 16. nr. 527., 529.. A sérelmekről szóló felségfolyamodvány fogalmazványa: VaML SzVLt A. Mise. fasc. AA. nr. 61. VaML SzVLt Oki ir. fasc. 6. nr. 152., 155. Vő.: VaML SzVLt Oki ir. fasc. 1. nr. 12. A Széchénji el­leni perekre: VaML SzVLt A. Mise. fasc. Y nr. 45-49. 238 VaML SzVLt Prot. 1664/1668. 128., 273-274. p.; Feiszt, 1986. 125. p. 239 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 16. nr. 510., 526. A püspök ügyvédvallása: VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 7. nr. 210. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom