Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
jószágok visszaadását kérve Horváth Bálint, Sopron vármegye alispánja találóan szólt a szombathelyiek magatartásáról: . .e%ek a^s^egen s^ombatheliek, fegjuerrelnem keresőik, hanem inkah minden nemzetnek késnék %olgalni'}87 Valójában Barbély István köz- és hadtörténeti, társadalom- és táplálkozástörténeti szempontból önálló közlésre, elemzésre érdemes szombathelyi bírói számadása a mezőváros vezetésének mikrotörténetbe ülő működését mutatja be. A bíró és az esküdtek városon belül folyamatosan jó viszonyt tartottak fenn a földesúri vár vezető tisztségviselőivel, Рока Bálint tiszttartóval, a plébánossal, továbbá személyes kapcsolatok fűzték őket Káldy Ambrus alispánhoz, a vármegye más tisztségviselőihez, illetve több Batthyány- és Nádasdy-familiárishoz. A kiterjedt és összetett kapcsolathálózat révén egyaránt információkat szereztek a hatalomváltások legfőbb főúri köreiből — pl. Bethlen oldaláról Batthyány Ferenctől, a királyhű oldalról Esterházy Miklóstól —, de a szomszédos városok — elsősorban Kőszeg — vezetőségéhez fűzött kapcsolatok segítségével naprakészen értesültek a mind a távolabbi, mind az 1-2 nap múlva városukat elérő hadieseményekről is. A saját polgárok, nemesi familiárisok jól hierarchizált, olykor egymást is ellenőrző információs hálózatának a működését olykor ajándékok olajozták. A megbízható információáramlás a rendszer hatékony működést jelzi, a város védelmét pedig a főuraknak, katonai vezetőknek küldött ajándékok, illetve a cserébe kért menlevelek biztosították. Természetes, hogy a város eközben óriási terhet viselt, a hatalomváltás dinamikájának megfelelően mindkét fél seregét élelemmel, fuvarral, és ha kellett, szállással látta el.187 188 A Bethlen-éra térséget érintő eseményei idején átmenetileg a város és az uradalom birtoklásában egyaránt jelentős változás állt be. Az erdélyi fejedelemnek 12.000 Ft-os kölcsönt folyósító Batthyány Ferenc megszerezte Szombathely várát, mezővárosát és uradalmát, de azt a békekötés után vissza kellett adnia a püspöknek, ami — amint azt Lépes Bálint győri püspök 1622. április 6-i levele jelzi — a királyi jóváhagyás ellenére sem ment gyorsan. Valószínűleg az uralkodó és a rendek kiegyezését megteremtő 1622. évi soproni országgyűlés hozott ebben is komoly előrelépést.189 Bethlen Gábor későbbi hadjáratainak hadi eseményei a Dunántúlt nem érintették, I. Rákóczi György 1644—1645. évi hadjárata bár Vas vármegyében riadalmat, készültséget és a lukácsházi mezőn hadiszemlét hozott, a városra békés évtizedek jöttek. A város az igényelt katonaságot, felszerelést rendszeresen elküldte a szemlékre, 1626-ban részt vettek két alkalommal a vépi, egyszer pedig a meszleni mustrán. Maga Szombathely is mustrahely lehetett: 1643 augusztusában Batthyány Adám itt tartott szemlét,190 és ahogy az 1646. évi borszámadás jelzi, a bíró a várost és lakosságát mentesítve, vendégül látással ügyesen térítette el a bejönni kívánó katonákat.191 A város 187 SL SVLt Lad. XXIV. et Y fasc. 12. nr. 840. 188 A had-, társadalom-, információszerzés- és táplálkozástörténet szempontjából önálló közlésre, feldolgozásra érdemes forrás: VaML SzVLt A. Mise. fasc. O. nr. 1. Egy részlet speciális nézőpontból: Dominkovits, 2006d. 7-45. p. Az érintett Kőszeg Bethlen-kori történetére: Bariska, 1982. 54-91. p. Batthyány 1621. augusztus 13-i menlevele a város számára: VaML SzVLt A. Mise. fasc. Y. nr. 48. 181 Horváth, 1961. 24., 154. p.; Jenei, 1981. nr. 180. A püspök 1622. szeptember 22-én már Szombathelyről írt. Jenei, 1981. nr. 182. 190 MOL P 1314. Batthyány cs. It. Missiles nr. 11.571. 191 VaML SzVLt A. Mise. fasc. A. A[nn|o. 1646. Exitus... 47
