Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
A 17. századi várostörténet előzményei
I zási konfliktusokkal is terhelt kapcsolat mögött egy vagyonában, társadalmi kapcsolatrendszerében és betöltött státusaiban tagolt, helyi nemesi társadalmat kell látnunk. A szombathelyi nemesség eredetének összetettségét a menekült nemesek mellett az alig ismert vezető püspöki familiárisról, a győri püspök szombathelyi udvarbíráiról alkotható vázlat is jól érzékelteti. Aló. századi várnagyok, így az 1538-ban, illetőleg 1552-ben és 1553-ban e tisztet betöltő Szelestey Miklós, illetőleg lukafalvi Zarka Miklós, Vas vármegye nemesi társadalmából származtak, és életpályájuk során megyei hivatalt is betölthettek: Zarka például 1548 és 1550 között Vas vármegye alispánja volt. Többen — mint például a Komárom vármegye nemesi társadalmából származó Némay Máté - a győri egyházmegye más területeiről érkezve léptek püspöki szolgálatba, de a püspök legszorosabb rokonsági körébe tartozó személyek is gyakran előfordultak soraikban: így Gregorianczi Pál püspök fivére, Ambrus, aki 1561- ben, vagy Heresenczy Péter püspök János nevű fivére, aki 1606-ban volt prefektus.112 Heresenczy János személye nem csupán a horvát-szlavón vármegyékből Nyugat- Dunántúl irányába végbement nagyon jelentős nemesi migrációt igazolja — amit a rokonsági kapcsolatokon kívül az a tény is felerősít, hogy a győri püspökök számottevő része a horvát-szlavón nemesi társadalomhoz tartozott, és korábban a zágrábi egyházmegye élén álltak —, hanem arra is rámutat, hogy egy-egy familiáris több urat is szolgált. Heresenczy János már 1582 októberében Draskovich György familiárisai közé tartozott,113 és akinek saját bátyja, Heresenczy Péter püspök adott engedélyt várföldek bevetésére, amelynek nyomán, magas rangú testvére halálát követően, 1590- ben Szlaychich Mátyás provizorral konfliktusba keveredett.114 Egyes családok több tagja is a győri püspök szolgálatában állt: aló. században a már említett Némay mellett ilyenek volt a Hrasztoviczayak is, akik közül 1592-ben Mihály, 1593-ban pedig György nevét említették a püspök familiárisai között.115 A mezővárosi nemesség sokszínűségéhez további két utalás is illusztrálja: a Szombathelyhez kötődő nemesi családok közül aló. század második felében az egyik legismertebb az Ankerrayter család volt. A pozsonyi Magyar Kamara szolgálatában álló család két generációjának tagjai jól példázzák a nemrég nemesített, jelentős vagyont és kapcsolati tőkét szerzett polgár és leszármazottainak mozgásterét a köz- és pénzügyigazgatási kormányszerv, a katolikus egyház középrétegei és földesúri familiaritás világában.116 Kevésbé ismert, de hasonló jelentőségű a város nevét viselő Szombathelyi família, melynek kitűnően iskolázott tagjai a 16. század végén és a 17. század elején párhuzamosan vállaltak megyei és országos hivatalokat. így az 1580-ban a királyi ítélőmester tisztét betöltő Szombathelyi Márton 1580 és 1588 között — az előző hivatallal párhuzamosan — Sopron vármegye jegyzői tisztét is betöltötte, aki házassága révén 112 Horváth, 1993. 304-305. p.; Zárkára még: PBLL Guary cs. lt. nr. 162., 164., 166. 113 MOL P 1314. Batthyány cs. It. Missiles, nr. 10.685. 114 MOL E 4L MKA Litt, ad Cam. ex. 1590. nr. 28., 29. 115 Az 1592. évi urbáriumot és inventáriumot közli az 1596. évig tartó kiegészítésekkel: Römer, 1861. 76-84. p.; Ráth, 1868. 37., 39-40. p. A feldolgozás közli a fegyvertár, az 1593. évi 25 fős lovas őrség, az 1594. évi gyalogos őrség névsorát is. A püspöki vár 16. századi birtoklástörténetére, illetve Pestvármegyei Gáspár udvarbíró számára adott utasítás közlése: Horváth R., 2001. 54-59. p. 116 Lásd: Horváth, 1993. 72-74. p. 33
