Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
A tagságának gyakori hiteleket adó céhpénztár 1680-as években kiürült, így felvetődhet egyrészt a nagyobb arányú hitelezés, másrészt a jelentős vagyonvesztés és elszegényedés lehetősége is.582 A szombathelyi céhek mintaadását, a térségben betöltött gazdasági és társadalmi szerepét igazolja, hogy több, a 17. század második felében létrejövő mezővárosi céh a mezvárosból az artikulusokat. Az ötvöscéh szabályzatait 10 tallér megfizetése után 1660- ban a sárváriak, majd az egerszegiek kérték el, míg a gombkötőcéh artikulusait 1676-ban a rohonciaknak adták át. A körmendi csizmadiák 1661. évi privilégiumának megerősítése szerint ők is a szombathelyiektől vették át ismeretlen időpontban artikulusaikat.583 Szombathelyen a 17. század folyam a városvezetés törekedett a helyi céhek megvédésére a szomszédos falvak céheinek esetleges konkurenciájától, de ügyelt a városon belüli, a lakosság érdekeit szolgáló pozitív versenyhelyzet megteremtésére. 1633 decemberében a város közgyűlései határozattal a bírót a vasvári préposttal együtt Bécsbe küldte, hogy földesuruk, Sennyei kancellár segítségével elérje, hogy II. Ferdinánd támogassa azon szándékukat, hogy megakadályozzák a szomszédos Perint és Szentmárton falvakban lakó kézműveseket abban, hogy önálló céheket hozzanak létre a maguk soraiból, vagy a szombathelyiek közül céhmestereket válasszanak. Nékik a szombathelyi céhekbe kell állniuk.584 A céhek árképzésével szembeni pozitív diszkrimináció jeleként 1626-ban a minden bizonnyal túlnépesedett vargacéhhel szemben a ferences klastrom melletti vargáknak a város azzal a feltétellel engedte meg az iparűzést, hogy ők a városiak számára 5—5 d-ral olcsóbban dolgozzanak.585 VÁROS ÉS VIDÉK - PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A mezőváros mint piacközpont A 19. századi kutatásokból jól ismert, hogy Szombathely kereskedelmi súlyát nem a kül-, hanem a belkereskedelemben betöltött szerepe biztosította, és ennek megfelelően, a Vas vármegyei piachelyek közül a 18. század folyamán megkezdődött és következő évszázadban lezárult kiemelkedése a település későbbi fejlődésére is jótékony hatást gyakorolt.586 E hosszú, időben elnyúló gazdasági folyamat gyökerei azonban a 16. század első harmadáig nyúlnak vissza. Míg a 15. századból még csak egy, a Húsvét előtti 8. vasárnap megtartott, aló. századból azonban már öt szombathelyi vásárról tudunk. Az előbb említetten kívül, Szent György-napján (április 24.), Szentháromság napjához kötötten — ami a május 17. június 20. közé eső heteket jelenti —, Kisasszonynapján (szeptember 8.) és Szent András-napján (november 30.) volt sokadalom a városban. Ezek, igazodva a nagy mezőgazdasági munkák — így az aratás, a szüret és a vetések — időpontjaihoz, tavasztól adventig lehetővé tették a mezőgazdasági termények 582 Horváth, 1993. 194-198. p. 583 Kiss, é. n. 32-33. p.; Horváth, 1993. 162. p. 584 VaML SzVLt Prot. 163161636. föl. lOOr. 585 VaML SzVLt Prot. 1625/1627. föl. 103r-v. 586 Tilcsik 1982. 439-459. p.; Bácskai, 2003a. 345-347., 357., 359. p. 139
