Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
nem állnak a kutatás rendelkezésére. A kereskedelmi irányokat, és főbb árucikkeket érzékeltetik a szórványos adatok: 1683-ban, majd 1685-ben Gombkötő György több szombathelyi polgárral Bécsben, az utóbbi esztendőben Nagy István kisebb kereskedőtársasággal Grazban borkereskedést folytatott. 1688-ban Csontos Szabó Márton Varasdra ment mézért, 1689-ben Bedekovics Takács János társával 15 tung mézet vitt Sopronba, de ő Győr irányába borral is kereskedett. 1690-ben Haans Georg Hagen bécsi kereskedő meghatalmazottja, Kerkapoly Ferenc 28 Ft 45 kr-os adósságot követelt László Jánoson és fián, amit a város az adósokon végrehajtás útján be is szedett.536 A visszafoglaló háborúk eredményeként a szombathelyi kereskedők is a korábbinál nagyobb érdeklődéssel fordultak a felszabadult és újjáéledő kelet-dunántúli területek, így többek között Vas vármegye egykor megszállt része irányába, miképpen ezt 1694- ben több kereskedő rábai harmincadok (Sárvár, Ikervár, Rum) tisztviselőivel szembeni panasza jelzi.556 557 A város és polgársága térségben betöltött gazdasági kapcsolatrendszerét tovább árnyalja a végrendeletek későbbi elemzése. Az 1610-es évek jegyzőkönyvezett pereinek és tiltásainak az 1619. és 1620. évi adóösszeírásokra vetített névanyaga vagyonilag szélsőségesen differenciált, az összes adókategóriát megjelenítő foglalkozás-csoportnak mutatja a szombathelyi kereskedőket. A 25 d-os adókategóriába tartozó Forián Imréné textilárukkal, szövetekkel, az 50 d-os Baricz Simon mézzel, míg Pozsgay Anna ugyancsak textilárukkal, szövetekkel, az 1 Ft-os kategóriába sorolt Mészáros Miklós — ahogy az e foglalkozást űzőkről általában ismert — szarvasmarha és más élőállattal, miképpen a csúcsot jelentő, 6 Ft öszszegű kategóriában lévő Hetésy Pál szarvasmarhával, állatbőrökkel, borral, mézzel és sózott hallal kereskedett.558 559 Bár a szombathelyi kereskedők közül is többen, így Bartal Benedek és Pozsgay Anna is kapcsolatban álltak olyan ismert bécsi nagykereskedővel, mint az itt posztót eladó Pannicida György, a század elején rögzített helyi tiltások 40 és 200 Ft közötti összegei csupán 1 /36—1 /3 részei voltak az egykorú győrieknek.359 Ahogy korábban Császty Jakab esete mutatta, a kereskedéssel foglalkozó szombathelyiek jelentős része a boltot bírt a város piacán. Ezek száma a század során folyamatosan emelkedett, és számuk 1647-ben 10,1651-ben 12,1659-ben 14,1662-ben 16 volt. Bár e boltok között pékség is akadt, az árukészletekről fennmaradt leltárak azt sejtetik, hogy többségük textilárukat, szöveteket árusított, természetesen nem teljesen tiszta profilban. Ezt igazolja Babos Andrásné 1645. évi, 658 Ft 85 d-ra becsült, döntően európai szövetekből és tömegárukból — így többek között sziléziai gyolcsból 556 VaML SzVLt A. Mise. fase. AA. nr. 28., fasc. EE. nr. 19-20., 31., 41., 103. 557 VaML VKHLt, Litt, instt. fasc. 77. nr. 76-77. Az 1616-ban a város polgárai érdekében a nyugati irányú kereskedelmet akadályozó csepregi és soproni (keresztes), illetve Széchv Tamás kőszegi vámvexációinak megszüntetésére kért nádori segítséget: VaML VKHLt, Litt, instr. fasc. 77. nr. 58.; VaML SzVLt Old. ir. fasc. 16. nr. 492. 558 Némi torzítást jelent az, hogy többek - Forián Imréné, Posgay Anna - kereskedelmi tevékenységük révén vesztettek vagyonukból. Dominkovits, 1994. 73., 120., 149., 159. p.; Dominkovits, 1997. 206 p.; Dominkovits, 2004b. 321-328. p. Adataink döntően adóssági konfliktusokból származnak 559 Dominkovits, 2004b. 320-326.; Gecsényi, 1978. 13-14. p.; Gecsényi, 1984. 85-93. p.; Gecsényi, 2002. 194. p.; Federmayer, 2002. 41-46. p. A kevés hagyatéki leltár és a nagyszámú végrendelet alapján úgy tűnik, Szombathely város társadalmából hiányoznak az olyan nagykereskedők, mint Győrben az Angarano, Beccaria, Oppaca Opitz, Torkos családok tagjai. 131 ■
