Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
Kereskedők és kereskedelem A középkori Szombathely gazdasági életében nem a távolsági kereskedelem, hanem a helyi piac játszott meghatározó szerepet.546 Aló. század közéről származó vámnaplók adatai az előző tendencia fennmaradása mellett egyértelműen a Bécs és Graz irányú kereskedelem jelentőségének növekedéséről tanúskodnak. E kereskedelmi kapcsolatrendszer továbbélését a 17. század eltérő forrásadottságai miatt inkább csak a konfliktusok során keletkezett, nem összeírás jellegű forrásokból - a közgyűlés vagy a tanácsülés előtt adósság vagy hatalmaskodás miatt felvett jegyzőkönyvekből, tanúvallomásokból, tiltásokból, lefoglalásokból és egyéb iratokból - lehet rekonstruálni. A 17. század első két évtizedében a kereskedéssel foglalkozó szombathelyi polgárokat a legerősebb szálak a Habsburg birodalom centrumához, Bécshez kötötték. A tiltások és adóssági perek adatai szerint a szombathelyiek részt vettek a Magyarországról kifelé irányuló vágómarha-, bőr-, viasz- és halkereskedelemben, kiváltképpen pedig a nyugat-dunántúli térségben már aló. század középső harmadától regionálisan is jelentőssé vált mézkereskedelemben. A bécsi harmincadbevételek még a 17. század első évtizedeiben is konjunktúráról tanúsodnak, és ezt igazolják a bécsi, nürnbergi kereskedők, és helyi képviselőik kérésére a tőkeszegény szombathelyi kereskedőkkel szemben, városi jegyzőkönyvbe bevezetett sorozatos tiltásai és vagyonzároltatásai is. A 17. század eleji bécsi kereskedelmi fő irány mellett, amely a háborús évek után, ha nem is a korábbi intenzitással, de folytatódott, végig jelentősnek mondható a Grazba irányuló, illetve a stájer településekkel folytatott, határmenti élőállat-, élelmiszer- és mézkereskedelem.547 Az osztrák örökös tartományúik régiónkon túli piacaira irányuló nyugati kereskedelmi kapcsolatok mellett, Szombathely gazdasági életében hasonló jelentőséggel bírt az Észak-Dél irányú kereskedelmi tevékenység is. Szórványos adatok utalnak arra, hogy a szombathelyi kereskedők eljutottak a Magyar Királyság egyik jelentős gazdasági központjába, Nagyszombatba, illetve élőállatokkal és állatbőrrel többször megfordultak e kereskedelmi centrumot körülölel mezővárosok egyikébe, a Vág egyik kedvező átkelőhelye mellett fekvő, egyben nagy forgalmú vásárairól ismert Galgócra is.548 Dél felé Légrád és a szlavóniai Varasd jelentette a szombathelyiek számára meghatározó kereskedelmi célpontokat és ebbe az irányba döntően textilárukat szállítottak.549 Sajnos, egyetlen 17. századi szombathelyi kereskedő számadáskönyve sem maradt fenn,550 ám soproni illetőségű és külső tanácsosi tisztséget is betöltött Hans Schwarz 546 Kiss - Tóth - Zágorhidi Czigány, 1998. 162-164. p. 547 Vocelka - Traninger, 2003. 187., 193., 203-205. p.; Dominkovits, 2004b. 321-324. p. A német birodalom felé: Gecsényi, 2002.175-197. p. A mézre: Szende, 1998. 85-99. p. A helyi forrásbázist használva ugyancsak az 1620-as évek elejére teszi a helyi kereskedelem hanyatlását: Horváth, 1961. 18-31. p. 548 Dominkovits, 2004b. 307-328. p.; Dominkovits, 2007b. 253-294. p.. Galgóc fontosságára: Kazimir, 1978. 388-389. p.; Búza - Holosova, 1990. 113-114. p. A kereskedelmi ügyek volumenét és a kapcsolat viszonyát jelzi, hogy a nagyszombat! kereskedők végrendeletében nem található szombathelyi említés: Németh, 1995. 171 p. 549 Dominkovits, 2004b. 309-310. p. 550 Gyöngyösről és Magyaróvárról egykorú mezővárosi kereskedők számadáskönyveit: Makkai, 1957. 247-258. p.; Szakály, 1972. 356-386. p. 129
