Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
Bakó Farkas kiskomáromi kapitány vásárolt 6/4 nagyságú házat, a század végén pedig levelei jelentős részét innen keltezte az 1678 és 1686 között szentgróti, majd egerszegi kapitányként szolgáló Gyöngyösi Nagy Ferenc dunántúli vicegenerális.515 A megyei elit Szombathelyen való tartózkodása nem csak mintát adhatott, de ők fogyasztóként is megjelentek meg a helyi kézműipari piacon, jelenlétük és társadalmi kapcsolatrendszerük a város rendi pozícióit erősítette, egyben kapcsolati hálóját bővítette. Többük jelentős mértékben támogatta a helyi egyházi intézményeket, amelyek egyúttal temetkezési helyül is szolgáltak többek között a Káldy és az Enyedy családok tagjainak.516 A vármegyei nemesség mezővárosi társadalomhoz kötődő viszonyrendszerét Polányi Zsigmond 1622. február 5-i végrendelete — amelynek tanúi között egymás mellett olvasható több helyi nemes és polgár neve — is jól dokumentálja.517 A megyebeli nemesség beköltözése mellett — bár a 16. századinál jóval kisebb arányban - továbbra is megfigyelhető a menekülő nemesek beköltözése. A püspökségi uradalmi központ tisztviselői állásaival nem csak a vasiaknak, hanem a tágabb nyugatdunántúli és horvát-szlavónországi nemesség számára is egzisztenciateremtési, érvényesülési lehetőséget kínált. Ugyanakkor a helyi nemességből származó Chemetey család esete a különböző csoportok közötti mozgásokat is érzékelteti. A püspöki tisztviselők — castellanus, provizor, officiálisok — városi polgárokkal szembeni konfliktusoktól sem mentes jelenléte több irányú kapcsolatépítés, valamint az integráció vagy akár életpálya-módosítás lehetőségét is magában hordozta. Az 1626 és 1629 között a püspöki provizori, egyben várnagyi hivatalt is ellátó Gorup János életútja korántsem nevezhető átlagosnak, hiszen ő egyaránt integrálódott a vármegyei nemességbe és a helyi polgári hivatali elitbe. Az 1645 és 1658 között Draskovich György, majd PüskyJános győri püspökök szombathelyi tiszttartója, Skublics Mihály még hivatalviselése során városi lakóingatlan megszerzésére törekedett, és 1656-ban 80 Ft-ért egy a Kám utcában álló adóköteles házat vásárolt is, annak külterületi tartozékai nélkül.518 Bár életútjukat kevéssé ismerjük, továbbá archontológiai vizsgálataik is feltártságuk is bizonytalanságokat mutatnak, annyi azonban a forrásfeltárás jelenlegi ismeretében is bizton állítható, hogy ők a tulajdonszerzés, a rokonsági kapcsolatok vagy a hitelezés révén elsősorban a vármegyei nemességhez igyekeztek kapcsolatokat kiépíteni, azokat megszilárdítani és kiterjeszteni, ugyanakkor többük a helyi polgársághoz is kötődött egyben. Ahogy azt már a 17. század első felében készült taxakivetésekből is kiderült, a tárgyidőszakban a menekülő és beköltöző nemesek mellett nagyon jelentősen megnőtt az armálist szerzett polgárok összlakosságon belüli száma és aránya. Míg aló. század során megnemesített Ankerraiter család tagjai a 16/17. század fordulóján a vármegye 5,5 Iványi E., 1983. 115-130. p.; Dominkovits, 2008a. 454-455. p.; MOL P 1314. Batthyány cs. lt. Missiles nr. 32.959., 32.960., 33.067. 516 Zsámbéky 1990. 436-438., 440.; VaML VKHLt Test. fasc. 5. nr. 1. 1685. május 1., fasc. 5. nr. 4. 1691. május 5. 517 VaML VKHLt Test. fasc. 4. nr. 10/b. 1622. február 5. 518 VaML SzVLt Prot. 1654/1658. 71. p. A Skublics család Zala Megyei Levéltárban őrzött iratai között provizortól csupán néhány, birtok- és hitelügyben keletkezett levelet tartalmaz A püspöki tisztségviselők archontológiája: Horváth, 1993. 306-307., 312-313. p. 121 i i
