Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

rosi palotákkal rendelkező arisztokraták —, az egyes csoportok eltérő érdekviszonyait, a városlakó nemesség mintaadó szerepét valamint és városi termelésre és fogyasztás­ra gyakorolt pozitív befolyását emelték ki.498 A 17. századi mezőváros-kutatás a föl­desurakkal és a vármegyével folytatott viták szempontjából általában hasznos jelen­ségként értékelte a nemesi jogállású személyek gyakori bírói hivatalviselését.499 500 Már aló. század középső harmadában az összlakosságon belül jelentősen meg­növekedett a nemesség számaránya. Az 1633. és az 1656. évi urbáriumok szerint a nemesi jogállású háztartásfők aránya elérte a 18—20%-ot, és — amennyiben ehhez az egyházi személyeket is hozzászámítjuk — az említett arány természetesen még maga­sabb. Az 1648. évi vármegyei adókivetés a háztartásfők 28%-át sorolta nemesek közé, de nyomatékosan hangsúlyozandó, hogy a nemesi társadalmat korántsem lehet össze­tételében, vagyonában egy alig változó, statikus társadalmi egységként értelmezni. Bár háborús esztendőkből származnak alábbi adataink, a nemesség vagyoni átrétegződé­­sének lehetőségét még rövid periódusban is érzékeltetik: TAXAEGYSÉG CSALÁDFŐ 1601 % CSALÁDFŐ 1604 % 4 Ft 50 d 1 3,85-0 2 Ft 50 d 1 3,85-0 2 Ft 2 7,7 2 9,5 1 Ft 50 d 11 42,3-0 1 Ft 8 30,8 12 57,1-Ft 75 d-0 1 4,8-Ft 50 d 3 11,5 3 14,3-Ft 25 d-0 3 14,3 Összesen 26 100,0 21 100,0 26. sz. táblázat Nemesek vagyoni rétegződése Szombathelyen, a 17. század elején, 160 —1604.500 Már az 1601. és az 1604. évi taxalisták névanyagának összevetése rámutat a helyi nemesség családi összetételének változásaira, és e módosulások még feltűnőbbek, ha az 1601 és 1648 közötti időszakot vizsgáljuk. 1648-ban ugyanis az 1601-ben rögzített taxajegyzékhez képest 29 teljesen új nemesi családnévvel tűnik fel, ráadásul e szám a változó előnevek miatt még nagyobb. Valószínű, hogy többségük olyan megneme­sített polgár, mint például a Csapó, Gombkötő, Kupricz, Lendvai, Lonczicz, Nyilas, Szíjártó és Tapolczai, akik közül néhányan úgy tagozódtak a vármegyei nemesség­be, hogy közben városi pozícióikat megtartották, ugyanakkor több szerény vagyonú, vármegyei nemesi família, így Csákány és Mogyorósi családok tagjai beilleszkedtek 498 H. Németh, 2002a. 79-106. p.; Pakó, 2008. 222-255. p. A mezővárosi léptékre: Dominkovits, 2001a. 209-240. p. 499 Győr, Miskolc és a hegyaljai mezővárosok esetében is megfigyelhető ez. 500 A táblázat forrásai: MOL E 158 MKA CP Taxa nobilium Comitatus Castriferrei Anno Domini 1601. 353-354. p., Regestum taxi universae nobilium sessionatorum, Comitatus Castriferrei Anni 1604. 590-591. p. A jegyzékbe még egy Dietrich nevű textil-nagykereskedő került be, 4 Ft-os taxa­­nagysággal. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom