Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
talviselése ismert: két fő 1-1, egy-egy fő 2, 3, illetőleg 5 évig töltötte be a bírói hivatalt, 1671 és 1692 között pedig, a térség mezővárosai sorában a jelen ismeretek szerint teljesen egyedi módon ugyanazon személy, Baczkó András volt a bíró.433 A megválasztott bíróval szembeni, a földesúr vagy a városi polgárság részéről megnyilvánuló elutasítással vagy szembenállással Szombathelyen az egész század során nincsenek adatok,434 míg a több felekezetű Győrben 1619/1620-ban a polgárságon belül alakult ki hatalmi konfliktus, a győri káptalan, pedig 1626-tól több alkalommal a nem katolikus bírójelöltek megválasztását nem fogadta el.435 Ugyanakkor megemlítendő, hogy polgárság egészére támaszkodva, a bíró vezetésével megvalósult, a város privilégiumainak védelmére irányuló, földesúrral szembeni, jogi alapú, de gazdasági hátterű összeütközések mindkét mezővárosban történtek. Győrben a vámfizetés, Szombathelyen pedig a kocsmáltatás kérdése állt viszály középpontjában. A szombathelyi bírói névsor áttekintése alapján egy fontos társadalomtörténeti jelenség regisztrálható: a vizsgált 95 esztendőben viszonylag kevés család tudta két generáción keresztül e hivatalt a családon belül átörökíteni. Hasonló tendenciát tapasztalhatunk akkor is, ha vizsgálatunkat aló. század derekáig kiterjesztjük. így mindössze egyetlen család, a Hetésyek esetében mutatható ki egyértelműen a három generációs bírói hivatalviselés, illetve két másik, a Szele és a Hazatius családnál a két generáción keresztüli.436 Ez egyértelműen a hivatal nyitottságát jelenti, a konszenzusos hatalomgyakorlást pedig az, hogy a 2—3 éves bírói periódusok váltása és nem a folyamatos, hosszabb bírói tisztségviselés jellemezte e hivatal betöltőit. Természetes a bírói tisztet ellátó, viselő családok következő generációjának belső tanácsba történt beválasztása ennél gyakoribb (Tapolczay, Náray, Kenézy Szabó családok). Már a legszűkebb hivatali városvezető elit vizsgálata is igazolta jelezte a nemesi jogállású személyek meghatározó szerepét, és e tény a bírók esetében még erőteljesebben mutatkozott meg, mivel a 17. század első felében többnyire olyan, megnemesített polgárokat találunk soraikban, mint például Hetésy Pál és András, Tapolczay Pál és Szappanfőző vagy Kupricz Mihály, a század második felében egyre többen Vas vármegye kisnemesi társadalmából kerültek a mezőváros élére. Ilyen személy volt domokosfalvi Nagy György, Bozzay Mátyás és Mogyoróssy437 Adám. Ugyanakkor az 1678/1679. és 1693/1694. közötti időszakban 7 közigazgatási évben a bírónak megválasztott Hazatius János személye a nem nemes polgári értelmiség helyi súlyát érzékelteti. A 17. századi szombathelyi bírók pontosnak tűnő foglalkozásstatisztikáját több bizonytalanság miatt is kockázatos lenne elkészíteni, ám az biztonsággal kijelenthető, hogy a bírók között az 1660-as évek derekáig elsősorban a szabók, azaz ruházati iparral foglalkozó tehetősebb iparűzők túlsúlya figyelhető meg (Csiszár 433 Mihály, 2004. 59-60. p.; Gecsényi, 1986. 126. p. 434 Természetesen egyéni konfliktusok felbukkanása Szombathely esetében is jól nyomon követhető. 435 Gecsényi, 1986. 107-110. p.; Dominkovits, 2005. nr. 332., 462. 436 Az ugyancsak kereskedéssel foglalkozó Szele Pál már 1546/1547 során, Hetésy János hivatalviselése előtt a város élén állt. 1569/1570-ben is 6 töltötte be e tisztet, fia Mihály pedig az 1605/1606. évben látta el a bíró hivatalát. Horváth, 1993. 229-230. p.; Dominkovits, 2Ó04b. 311-312.; VaML SzVLt A. Mise. 50. doboz. „Az kyk restantiaual marattanak.. 437 Igen gyakran Magyaróssy-nak is írják. 107
