Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Söptei Imre: A francia hadnagy "szeretői". Jean Fournier kőszegi szenátor tündöklése és megbuktatása az 1760-as években
követően az egybegyűltek átvonultak a plébániatemplomi hálaadó istentiszteletre.14 A mise végeztével visszatértek a tanácsházra, hogy a kisebb hivatalok betöltését célzó választásokat lebonyolítsák. Ekkor olvasták fel Szvetics Jakab (1703-1781) kancelláriai tanácsos levelét, aki erősen ajánlotta Fournier Jánost a belső tanács tagjai közé, és akit ennek nyomán gyorsan megválasztottak, majd behívatták a városházára, ahol rögtön le is tette az esküt.15 Szvetics Jakab 1703. szeptember 1-én Kőszegen született. Nemesi származású családja az előző században költözött a Tótságból a szabad királyi városba. Apja és a történetünk kezdetének évében elhunyt János nevű féltestvére is viselte a városbírói hivatalt, ahogy sógora is. Szvetics Jakab jogot végzett és 1724-ben az akkor alapított és Kőszegen felállított Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédjeként kezdte pályáját. 1738-ban ülnök lett, majd az uralkodó 1743-ban a Királyi Tábla ülnökévé nevezte ki, és szorgalmasan lépegetett tovább a ranglétrán: 1750 és 1765 között kancelláriai tanácsos, 1765-től 1780-ban történt nyugalmazásáig a legmagasabb magyarországi bírói posztot tölthette be, a Királyi Tábla elnökeként. Ezzel a személynöki címet is megkapta, amely feljogosította őt, hogy az uralkodó távollétében az országgyűlés alsótáblája üléseit vezesse, bár e hivatalát az országgyűlések összehívásának hiányában nem gyakorolhatta. 1780-ban Mária Terézia grófi címmel jutalmazta hűséges szolgálatait.16 Szvetics 1762-ben már jó ideje a bécsi kancellárián dolgozott, és nem lehetetlen, hogy Fourniert is innen, az udvar közeléből ismerte. Az biztos, hogy a hadnagy erős támogatóra lelt személyében, akinek Kőszegen a választópolgárok, a külsőtanács és a szenátus sem mert ellentmondani. Fournier megválasztása után több, főleg igazgatási ügyekben vállalt szerepet, és tanácsos társaival együtt vizsgálatokban vett részt,17 felügyelte a tűzifecskendőket,18 megbízták a tímárok, a csapók majd a csizmadiák céhének ellenőrzésével,19 de önállóan is kezdeményezett egyes esetekben. Kertjének szomszédjait, a jezsuitákat20 és özvegy Titscher Jánosnét21 feljelentette, mert a város bástyájára, annak leggyengébb pontján építkeztek, illetve azon engedély nélkül nyílásokat törettek. E viselkedése, amely bár nevezhető jogkövetőnek, mégis mutatja nyughatatlan, sőt békétlen természetét. Alig foglalta el új házát, amikor eljárást kezdeményezett a városnál a javításokkal megbízott asztalosmester ellen,22 és a bíró által kirótt elégtételt kért Radicskovics Ignáctól, aki állítólag gyalázta őt.23 Ugyanakkor tűzoltó eszközök felügyeletéről 2 hónap után arra való hivatkozással kívánt lemondani, hogy többen elirigyelték állását.24 Hivatalát sem mindig az elvárásoknak megfelelőn látta el. Az első összeütközésre 1763 14 Uo. 15 VaML KFL Kvt. Jkv., 1762. április 24. 125. p. 16 Szluha Márton: Szvetics Jakab királyi személynek és családja. = Turul, 1995. 3-4. sz. 99-105. p. 17 VaML KFL Kvt. Jkv., 1662. február 5. 186. p., 1763. november 4. 189. p. 18 VaML KFL Kvt. Jkv., 1662. szeptember 17. 311. p. 19 VaML KFL Kvt. Jkv., 1763. november 4. 189. p. 20 VaML KFL Kvt. Jkv., 1765. október 17. 883. p. 21 VaML KFL Kvt. Jkv., 1765. október 4. 854. p., 1765. október 17. 880-882. p. 22 VaML KFL Kvt. Jkv., 1762. január 2. 11-13. p. 23 VaML KFL Kvt. Jkv., 1762. február 5. 186. p. 24 VaML KFL Kvt. Jkv., 1762. november 10. 410. p. 290
