Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Feiszt György: A közpénzenk magánkézbe kerülése. A kamara haszna adó (lucrum camarae) felhasználása a 15. században
Hunyadi Jánost és a kamaraispánokat, hogy a várdai birtokokról beszedett adókat adja át nekik.®1 Ugyanezt a jogot 1452-ben Ciliéi Ulrik szalvón bán kapta meg. Mátyás megkoronázása után Szilágyi Mihályt (14001-1460) a kormányzóságtól, Garai Lászlót (1410-1459) a nádori méltóságból mozdította el. A két sértett fó'úr 1458. július 26- án csatlakozott a szintén melló'zött Újlaki Miklóshoz (14101-1477), és annak simontornyai várában haláluk napjáig tartó véd- és dacszövetséget kötöttek egymással. Mátyás értesülve a szervezkedésről, rögtön cselekedett: Szilágyit elfogatta és Világos várába záratta. Határozott fellépése megdöbbentette a Hunyadi-ház régi ellenségeit, akiknek megbízásából Újlaki Miklós még 1458 decemberében Grazban, majd Fürstenfeldben találkozott III. Frigyes (1415-1493) császárral. A pártütó'k 1459 februárjában Németújváron (ma: Güssing, Ausztria) a császárnak felajánlották a trónt, aki azonnal föl is vette a magyar király címet. Mátyás erre Frigyest bitorlónak nevezte, közfelkelést hirdetett és meg sem várva a nemesség összegyűlését, a királyi hadat küldött a pártütők ellen. Újlaki Miklós serege Kőszegen át Szombathelyre vonult, mert ennek ura, a győri püspök hű maradt Mátyás királyhoz, és felégette a várost. A seregek Körmendnél ütköztek meg, de a csata egyik félnek sem hozott sikert. Garai László 1459 áprilisában bekövetkezett váratlan halála azonban megbontotta a felkelők egységét. Mátyás erre amnesztiát hirdetett, és jutalmazni kezdte a hűségére térőket. Amikor Kanizsai László és Miklós a pártjára álltak, nekik adományozta Zala vármegye kamarahasznát mindaddig, „... amíg váraik Frigyes császár kezén lesznek ...”.31 32 Grafenegg Ulrik Sopron város, Monyorókeréki Ellerbach Bertold pedig a várdai birtokok lucrum camarae-ját kapta meg.33 Mátyás az adók kivetésekor a rendekre bízta, hogy személyesen vesznek e részt a hadjáratokban vagy a zsoldosok tartására pénzt szavaznak meg. A rendek mindig az utóbbit választották azzal a kikötéssel, hogy az csak a konkrét estre vonatkozik. A fekete sereg állandó foglalkoztatása évente többszöri adókivetést is szükségessé tett. Az adók behajtása nem kis nehézségekkel járt. Polányi Tamás, Vas vármegye alispánja 1463 februárjában tételesen sorolta fel azokat a birtokosokat, akik 464 portájuk után járó aktuális kamara haszna adót nem fizették be.34 Az 1 forint összegű kamara haszna Mátyás uralma alatt hiába emelkedett háromszorosára, az állandó háborúskodás miatt ez sem volt elég. A mindig újra vert, és egyre kisebb értékű pénz, valamint a mentességek nagy száma, elkerülhetetlenné tette az adóreformot. Az ezt célzó, 1467-ben meghozott törvény gyökeres változásokat hozott: amellett, hogy megszüntette a felségjogon szedett kamara hasznát, eltörölte a harmincadnak is nevetett határvámot, és bevezette királyi kincstár adóját a „tributum fisci regalis-t”, népszerűbb nevén a füstadót. Ezzel egyrészt megszűntek a korábban adott mentességek, másrészt megváltozott az adóalanyok száma. Ettől kezdve minden telek illetőleg porta 20 új verésű dénárt volt köteles fizetni, ám ha egy kapu mögött hárman 31 A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. 2. köt. Oklevelek, 1414-1489. S.a.r. Géresi Kálmán. Bp., ? 1883. 175. (1453) 32 Zala vármegye története. Oklevéltár. 2. köt. 1364-1498. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezsó', Nagy Gyula. Bp., 1890. (továbbiakban: ZO 2. köt.) 297. p. (1459) 33 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1. rész. 4. köt. Oklevelek és levelek 1453-tól 1459-ig. Sopron, 1925.465. (1459), 1. rész. 5. köt. Oklevelek és levelek 1460-tól 1481-ig. Sopron, 1926.179. (1464) 34 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára. Középkori oklevelek gyűjteménye. Df. 262.566. (1463) 201
