Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Söptei Imre: Kőszeg önképének megjelenése idegenforgalmi kiadványaiban 1889 és 1933 között

Az időrendben következő kiadvány szerzője a soproni születésű, de a fővárosban élő neves statisztikus, Thirring Gusztáv (1861-1941), aki kőszegi házi szerzőnek számított, hiszen történeti statisztikai munkákat adott ki a városról,10 amelyet felesége, a Kőszegen született Waisbecker Irén révén is jól ismert. A Kőszeg és környékéről készült dolgozata egy nagyobb munka részeként, a Sopronban kiadott „Sopron és a Magyar Alpok” című útikalauzban jelent meg. Ez az első bédekker, amelyet a környékről adtak ki, és szerzője a tudós alaposságával gyűjtötte adatait és írta meg munkáját.11

Az újabb füzetre az 1. világháború és az azt követő politikai-gazdasági zűrzavar miatt még több esztendőt kellett várni. Ugyanakkor törvényszerű, hogy e munka éppen 1923-ban jelent meg, mert a város sok sebből vérző pénzügyi helyzetét Kőszeg vezetői újra csak a turizmus fellendítésével próbálták konszolidálni. Ez a kiadvány is a Dreiszker szanatóriumnak volt köszönhető, hiszen minden bizonnyal Dreiszker Ferenc, az akkori tulajdonos bízta meg Polány Istvánt, az egykori szenteleki (ma: Stegersbach, Ausztria) igazgató-tanítót - aki Burgenlandból történt kitoloncolása után Kőszegen telepedett le12 - a „Vezető Kőszeg szab. kir. város nyaralóhelyen” című munka elkészítésével.13 Arra, hogy Dreiszker lehetett az kezdeményező, egyértelműen utal a tény, hogy a hirdetési felületek túlnyomó részét ő tölthette ki. A gyanút tovább erősíti, hogy Dreiszkert éppen abban az évben választották a helyi turisták elnökükké, és ezért is kapta meg a Magyarországi Turista Egyesület Kőszegi Osztálya az eladás utáni bevétel 5%-át. Ugyanezek már nem érvényesültek Polányi munkájának 2 évvel később kiadott német nyelvű változatáról, amely a sokkal inkább üzleti jellegű, semmint idegenforgalmi célú kiadványnak tűnik.14

1928-ban Budapesten a Turistaság és Alpinizmus Lap-, Könyv- és Térképkiadó Rt. kiadta Thirring Gusztáv „Kőszeg és környékének részletes kalauza” című munkáját. Azt mondhatnánk, hogy a főváros ekkor vette észre és értékelte először Kőszeget és környékét, ha nem lenne több mint valószínű, hogy Thirring tekintélye nagyban hozzájárult a kiadvány megjelenéséhez. Itt jegyezzük meg, hogy Thirring munkái abból a szempontból is példamutatóak, hogy azokban a kor tudományos elvárásainak megfelelő irodalom- jegyzékeket is közölt. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy e munkában az adatok és helyenként a képek is kifejezetten ósdiak, elavultak. Ezt jól példázza az a tény, hogy az 1928-ban napvilágot látott kiadványban látható az 1896-ban az Oházra épített emlékmű fényképe, amely emlékmű 1917-ben leomlott. Ez még akkor is szokatlan, ha utóbbi eseményről zárójelben tájékoztatást kap az olvasó.15

A következők időszakban a korábbiakhoz képest kiadvány dömpingről beszélhetünk: Az 1532. évi ostrom 400. évfordulója kapcsán két füzet is megjelent, és bár mindkettőt propagandaízűnek minősíthetjük, ám valamiképp mégis túlmutattak azon.

10 Thirring Gusztáv: Kőszeg népessége a 18. században. = Vasi Szemle, 1936. 3. sz. 137-150., 4- sz. 238- 244., 5-6. sz. 305-318. p.; IJő: Kőszeg népességének fejlődése és összetétele. Különlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 1932. évi 2. számából. Bp., 1932. 24 p.

11 Uő: Sopron és a Magyar Alpok. Sopron, 1911. 179-195. p.

12 Botlík József: A magyar közalkalmazottak tömeges kiűzése Burgenlandból. = Kisebbségkutatás, 2007. 1. sz. http://epa.oszk.hu/00400/00462/00033/1773.htm#_ftnl2 (Megtekintve: 2014. február 17.)

13 Polány István: Vezető szab. kir. város nyaralóhelyen. Kőszeg, 1923. (továbbiakban: Polány, 1923.) 38 p.

14 Polány, Stefan: Sommerfrischen und Kurorte im Güns. Bernsteiner Gebirgsgebeit. Kőszeg, 1925. 78 p.

13 Thirring Gusztáv: Kőszeg és környékének részletes kalauza. Bp., 1928. 80 p. (Részletes kalauzok; 12.)

80