Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Katona Attila: "Minden esztendőben örömnap az iskolák megnyitásának a napja". A leányoktatás dilemmái a 20. század elején Szombathelyen

ben nem képesítik a leányokat gyakorlati pályákra, miért is a felsőbb leányiskolák országszerte elnéptelenednek. Ezen tény készteti a kultuszkormányt azon terv kivitelére, hogy a felsőbb leányiskolák leány főreáliskolákká szereztessenek át. Ahogy az új leányiskolatípus megvalósul, mely a kor kívánságait ki fogja elégíthetni és a közönség részéről kellő támogatásban részesülők, a helybeli róm. kát. felsőbb leányiskola fejlesztésére vonatkozó tervemet azonnal meg fogom valósítani. Amennyiben pedig a közönség részéről megnyilatkozó óhajokról arról győződtem meg, hogy addig is, míg a felsőbb leányiskolák gyakorlatiasabb irányú fejlesztése megvalósul, az itteni szükségleteket esetleg óvónőképző felállításával némileg kielégíthetném, ez irányban az 1913-1914-es tanévtől kezdődőleg szívesen intézkedném. Szombathely, 1912. augusztus 30. János püspök.”65 A kudarc beismerésével együtt Mikes püspök kilátásba helyezte a kétéves óvónőképző elindítását.

A sikertelenség okát most is egyszerűen magyarázták, egy idejét múlt intézménynek tekintették a felsőbb leányiskolát. Akkor pedig mi cél szolgált a korábbi 6 hónapos lelkesedés?

Szombathely városában az oktatás fejlesztése, a leányoktatás átalakítása elsősorban az iskolaszék feladta maradt.66 A testület létszámát 1906-tól felemelték 20 főre, és ezzel garantálták a szélesebb szakmai hátteret, miközben a tagság a napi kérdésekben tájékozott, pragmatikus személyekből állt.67 Ötleteket, látványos koncepciót az „örökös” elnöktől, Éhen Gyulától várhatták, aki magát végig ilyen helyzetbe láttatta. A problémát koncepciója jelentette, hiszen az oktatás ügyében inkább a gellneri nacionalista kánont adta elő, és nem a leánynevelés lehetséges helyi megoldását. 1914 tavaszára azonban oly erősnek tűnt a társadalmi nyomás, hogy nem lehetett többé kitérni a probléma elől. Müller Ede építési vállalkozó és városi képviselő javaslata azonban már egy leánygimnázium felállításáról szólt, és ezzel új fejezetet kezdődött a történetben.68

„Minden esztendőben örömnap az iskolák megnyitásának a napja ...”69 - írhatták a helyi lapok 1912 szeptemberében is, csakhogy ez az iskola nem a felsőbb leányiskola, hanem a fiú reáliskola lett. A nőoktatás terén az illúziók egyre csak fogytak, miközben a tapasztalatok megsokasodtak.

65 Nem lesz felsőbbleány iskola. = Vvm., 1912. szept. 3. 3. p.

66 A sajtó részéről gyakran érte bírálat a testületet szerény kezdeményezőképessége és a hatóságokkal szembeni erélytelensége miatt. Vegyük komolyan az iskolaügyet. = Vvm., 1909. febr. 9. 1. p.

67 Városi közgyűlés. = SZU, 1906. jan. 28. 4- p. Városi közgyűlés eddig 14 tagja volt az iskolaszéknek mostantól fogva 20-ra emelték fel.

68 1914. április 2-án, a városi rendes közgyűlésen Müller Ede 58 szülő támogatását bírva javasolta a leánygimnázium felállítását. A szülők hajlandónak mutatkoztak akár nagyobb terheket is vállalni a siker érdekében.

lányainknak is meg kell adni a gyakorlati nevelést és élet küzdelmeihez szükséges eszközöket. A mai körülmények között ezt csak az iskola és megfelelő képesítés adhatja meg." - mondta a képviselő. Az egyik lehetőségként a koedukációt említette, a másiként a drága magániskolát. A városnak az infrastrukturális feltételeket kell biztosítani. Müller szavait élénken helyeselték a városi atyák, többek között Steiner Miklós a főgimnázium igazgatója. Célként most már a lányok egyetemi tanulmányai fogalmazódtak meg. Kiskos István polgármester-helyettes sorra vette a legüdvözítőbb megoldásokat, de az igazi fordulatot mégis csak a kormányzattól várta. VaML Szvk. Kjkv. 44/1914- A felsőbb leányiskola történetének az lett a következménye, hogy a leánygimnáziumhoz is ily mértékben kellett a városnak hozzájárulnia (80.000 korona és ingyen telek). VaML Szvk. Kjkv. 76/1914-; Lányaink oktatása. = Vvm., 1914. márc. 4. 1. p.; Anyák a leányoktatásért. = Vvm., 1914- márc. 4- p.; Szombathely közoktatása. = Vvm., 1914. márc. 8. 5-6. p.; Kiskos István és a feministák. = Vvm., 1914. márc. 20. 1. p.; A jogi szabályozás alakulásáról lásd: Rébay Magdolna: Leány-középiskolák jogi szabályozása, 1895-1945. In: Vallásosság és kultúra. A Fiatal Vallás- és Értékszociológusok Körének tanulmánykötete. Szerk. Gereben Ferenc. Bp., 2009. 251-253. p. (Agóra; 8.); Horváth Krisztina: A szombathelyi Kanizsa Dorottya Gimnázium története, 1917-1967. = Vasi Szemle, 1967. 3. sz. 419. p.

69 Főreáliskola, felsőbb leányiskola az utóbbi megbukott. = Vvm., 1912. aug. 29 2-3. p.; A főreáliskola megnyitása. = Vvm., 1912. jún. 2. 2. p.; Megnyílik a főreáliskola. = Vvm., 1912. aug. 5. 1-2. p., Megnyílik a főreáliskola. = Vasmegyei Napló - Szombathelyi Friss Újság, 1912. jún. 2. 1. p.

470