Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Feiszt György: A közpénzenk magánkézbe kerülése. A kamara haszna adó (lucrum camarae) felhasználása a 15. században

Ugyancsak ő rendelte el, hogy a beregi kászoni és ordói jobbágyok csak 3 garassal, azaz 12 dénárral tartoznak lucrum camarae címén, 1396-ban a trencséni (ma: Trencin, Szlovákia) polgárok Nagy Lajos király érvényben lévő rendelete alapján pedig csak évi öt dénárral. Privigye (ma: Prievidza, Szlovákia) város lakóinak 1408-ban kiváltságaik alapján csak 3 márka és 3 pensa a lucrum camarae kötelezettsége. 1409-ben a kalocsai egyház nemeseket 1412-ben Kanizsai János (13501-1418) esztergomi érsek főkancellárt az esztergomi káptalan birtokai után járó kamarai adók további fizetésétől mentesítette a király.7

1392. február 25-én a Kanizsai testvérek, János esztergomi érsek, Miklós (1-1404) tárnokmester és István (1368-1428) székely ispán megkapták Borostyánkő (ma: Bernstein, Ausztria) várát minden tartozékaival, a tizedekkel és a hozzá tartozó birtok kamara haszna adójával együtt. Az adományozást követően 2 héttel a Kanizsaiak már ki is igazíttatták az adománylevelet, mivel abból Szil és Baráti nevű falvak kimaradtak, pontosabban az ott lakó királyi udvarnokok tiltakoztak az adószedők villámgyors pénzbegyűjtő eljárása ellen. A király 1401-ben Kapuvár és Léka (ma: Lockenhaus, Ausztria) várakkal valamint Csepreg mezővárossal toldotta meg ezt az adományt, beleértve a birtokok lucrum camarae-ját is.8 1412-ben Zsigmond Baliczky Andrástól visszavette Debrecen várost és helyette Bártfát (ma: Bardejov, Szlovákia) adta neki, ugyanakkor biztosította, hogy Túróc vármegyét és Szklabonya (ma: Sklabiná, Szlovákia) várat tartozékaival és a kamara hasznával változatlanul megtarthatja.9

1395 júliusában a csábi jobbágyok panaszt tettek az országbírónál mivel az abaúji alispán és szolgabírák önkényes eljárás során 90 aranyforint értékű jószágukat elhajtották.10 A körmöcbányai polgárok 1000 aranyforintot kölcsönöztek Zsigmondnak. Ebből 300 esett a lucrum camarae-ra. A király értesítette adószedőit, hogy ennek befizetését elengedte a városnak.11 1406-ban Zsigmond Rozgonyi Simont (7—1444) II. Ulászló (1351-1434) lengyel királyhoz küldte követségbe, és költségei fedezésére a saját és testvérei birtokairól, de ha ez kevésnek bizonyulna, akkor a szomszédoktól beszedett lucrum camarae-ból 150 új arany forintot fordíthatott az utazás költségeire.12 *

Az 1401-ben lezajlott Zsigmond ellenes felkelést követő vagyonelkobzásokból gazdagodott meg Perényi Péter (7—1423), aki 1405-ben Máramaros ispánja lett, és 1408- ban már titkos kancellárként kapta meg a Sáros vármegyei Újvár (ma: Hanigovce, Szlovákia) erődítményét 30 faluval, összes jövedelmeivel, vámjaival és kiváltságaival. Mivel azonban a birtok Baliczky Andrásnál zálogban volt, amíg abból ki nem váltják - mondja az oklevél - Perényi és utódai megkapták a teljes birtoktest lucrum camarae-ját. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Perényi 1411-ig Szatmár, Ugocsa, Ung, Zemplén és részben

7 ZSO 1. köt. 1088. sz. (1389), 4247. sz. (1396); ZSO 2. [köt.], 1400-1410. 2. rész, 1407-1410. Összeáll. Mályusz Elemér. Bp., 1958. (továbbiakban: 2/2. köt.) 6269. sz. (1408), 7140. sz. (1409) (Magyar Országos Levéltár kiadványai. 2. Forráskiadványok; 4.); ZSO 3. [köt.], 1411-1412. Mályusz Elemér kéziratát kiég., szerk. Borsa Iván. Bp., 1993. (továbbiakban: 3. köt.) 2618. sz. (1412) (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. 2. Forráskiadványok; 22.)

8 ZSÓ 1. köt. 2408., 2426. sz. (1392); Sopron vármegye története. Oklevéltár. Szerk. Nagy Imre. Sopron, 1889. (továbbiakban: SO) 1. köt. 383. sz. (1401)

9 ZSO 3. köt. 2587. sz. (1412)

10 ZSO l.köt. 4036. sz. (1395)

11 ZSO l.köt. 5972. sz. (1399)

12 ZSO 2. [köt.], 1400-1410. 1. rész, 1400-1406. Összeáll. Mályusz Elemér. Bp., 1956. (továbbiakban: 2/1. köt.)

4531. sz. (1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai. 2. Forráskiadványok; 3.)

197