Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Mukicsné Kozár Mária: Keresztelő, lakodalom és temetés Vas vármegye szlovének lakta településein a 19. század végén

a kenyeret, ki szántja fel a földjeinket, ki fog vetni, ki fogja lekaszálni a rétet, ki fog szép nadrágot hordani, ki szerez szövet nadrágot; ki kel fel korán, ki kelti a családot; ki tapossa le a harmatot; ki szerzi be nekem a fát, ki fuvarozza haza a tűleveleket; ki tartja rendben a disznóinkat, ki veszi meg őket; ki fogja a marháinkat, teheneinket fésülni, etetni; ki fogja felnevelni a gyerekeket; öltöztetni; ki fog engem etetni; kifog nekünk szecskát vágni...?"15 - és így tovább.

Anton Trstenjak ljubljanai publicista a 19. század végén a néprajzkutatók és történészek kutatási módszereit használva személyesen kereste fel a Vas vármegyében élő szlovéneket. Falvanként néhány személlyel beszélgetett, akiket a mai néprajzkutatók adatközlőknek hívnak, a történészek az így feltárt és rögzített eseményeket pedig „oral historynak”, elbeszélt történelemnek. Trstenjak emellett alkalmazta még a „résztvevő megfigyelés” módszerét is, amikor nem kérdezett, csak megfigyelt és jegyzetelt. Ljubljanába hazatérve az összegyűjtött anyagot még 20 éven át folyamatosan pontosította, kiegészítette a vidék irodalma alapján és levelezés segítségével. O állította össze az első szlovén nyelvű néprajzi kérdőívet, amely hagyatékában ránk maradt.

Kéziratából kitűnik, hogy alaposan tanulmányozta Kossics József írását a magyar- országi szlovénekről, amely Csaplovics János neve alatt német nyelven is megjelent.16 A fentebb bemutatott két fejezetből csak a történeti Vas vármegyére vonatkozó adatokat emeltük ki, ám a szerző ezeken kívül az itteni szokásokat összehasonlította a többi szláv nép szokásaival, amelyhez szintén sok szakirodalom tanulmányozására volt szükség. Hálás lehet neki az utókor, hogy „jelenkutatással” is foglalkozott. Kossics József 1824- ben és 1828-ban megjelent tanulmánya1' alapján kereste a még fellelhető hagyományokat, és újak lejegyzésével gyarapította a vidékre vonatkozó ismereteket. A 20. század első felében a vidék kutatását előbb Gönczi Ferenc,18 majd Pável Ágoston 19 folyattta. A polihisztorok közé kell sorolnunk Vilko Novakot is, aki témánkhoz szorosan kapcsolódó magyar nyelvű tanulmányt közölt 1943-ban az Ethnographiában.20

A magányos kutatókat a 20. század második felében intézményekben dolgozó szakemberek váltották fel, és az emberi élet fordulóiról az 1980-as években a Vasi Szemle tematikus számokat adott ki.21

A Maribori Területi Levéltár szorgalmas munkáját dicséri, hogy a 19. századi kéziratos monográfia 2006 óta immár nyomtatásban is hozzáférhető a kutatók számára. A kötet bevezető tanulmányát Viktor Vrbnjak írta, a kéziratban előforduló sok magyar szót és a helynévmutatóban szereplő magyar földrajzi neveket Gordana Soevegeü Lipovsek lektorálta. Anton Trstenjak monográfiája még sok, számunkra eddig ismeretlen adatot rejteget. Remélhetőleg nem marad el ezek feltárása és feldolgozása sem.

15 Mukicsné Kozár Mária: Felsó'szölnök. A szlovének életmódja a huszadik században. Monográfiák. Szom- bathely-Ljubljana, 1988. 62-63. p.

16 Csaplovics János: Croaten und Wenden in Ungern. Pressburg, 1829. 126 p.

1' Kossics József: A Magyar Országi Vendus-Tótokról. = Kedveskedő', 1824. 19-42. sz.; Uő: A magyarországi Vendus-Tótokról. Közli: Csaplovics János. = Tudományos Gyűjtemény, 1828. 5. köt. 3-50. p.

ls Gönczi Ferenc: A zalamegyei vendek. Kaposvár, 1914. 70 p.

1: Pável Ágoston válogatott tanulmányai és cikkei. Szerk. Simonné Pável Judit, Rózsa Béla. Szombathely 1976.295 p.

20 Novak, Vilko: A születés, keresztelés és halálozás szokásai a muravidéki szlovénoknál. = Ethnographia, 1943.60. sz. 177-186. p.

21 Vasi Szemle, 1988. 2. sz., 1989. 2. sz., 1990. 3. sz.

142