Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - M. Kozár Mária: Anton Trstenjak útleírása a 19. század végi Vas vármegye szlovének lakta településeiről
A plébánosnak éppen vendége volt: Darányi Ignác (1849-1927) követ úr, akivel magyarul beszélgetett. Ezért Trstenjak be sem ment a házba. Trstenjak második útjának végén Muraszombatban töltötte az éjszakát, s korán reggel indult tovább Csendlakra, hogy senki meg ne lássa. „Aki hosszabb ideig szeretett volna időzni a muravidéki szlovén falvakban, annak rejtőzködnie kellett és mindig körül kellett néznie maga körül, hogy nem keresik-e a magyar pandúrok.”44 - vélte Trstenjak 1903-ban. Utolsó állomása Csendlak (Tisina) volt. Útközben Alsómarác, Mezővár és Márton- hely falvakon haladt át. Mezőváron egy szép épületen „Óvoda” feliratot olvasott 1903- ban. Alsómarácon és Muraszombatban az evangélikusok imaházat építettek maguknak, és az evangélikus lelkész minden vasárnap magyarul prédikált, bár a hívők nem értették. István Vilmos (1901-1910) szombathelyi püspök támogatta dr. Ivanóczy Ferenc (1857-1913) törekvéseit, és kiadta szlovén könyveit. A püspök engedélyével és védnökségével Ivanóczy megalakította az első „Jézus Szíve Társaságot” Csendlakon. Tagjai évi 1 korona tagdíj fejében évente három könyvet kaptak. Ivanóczyról azt is feljegyezte Trstenjak, hogy 1893-ban ellenezte a civil házasságkötés bevezetését, és e célból egy kérvényt nyújtott be, amelyhez 14.000 szlovén aláírását is megszerezte és továbbította a királyhoz. Trstenjak Ivanóczytól sok adatot és könyvet kapott, amit fel tudott használni tanulmányában. Csendlakról - a Murán átkelve - Kapelánál (Radenci mellett, Szlovénia) ért a szlovén Stájerországba, majd haza Krcevinára. JELENTŐSÉGE Anton Trstenjak útleírásának jelentősége, hogy saját tapasztalatai és a helyi értelmiségiek - papok és tanítók - információi alapján mutatta be a szombathelyi egyházmegye szlovén lakosainak életét a 19. század második felében. Kossics József a 19. század első felében tudósított a magyarországi szlovénekről, és Trstenjak az ő írására támaszkodva készítette el kéziratát. így az egész századra kiterjedő ismereteink vannak a vidékről és lakóiról, és a változásokat is nyomon követhetjük. Mindkét tanulmány arról tanúskodik, hogy az itteni lakosok ragaszkodtak szlovén anyanyelvükhöz és identitásukhoz. 44 Trstenjak, 2006. 98. p. 75
