Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai

i5ő

11. kép

A németújvári uradalomról szóló rész első oldalai

NÉMETÚJVÁR55

A Batthyány család Vas vármegyében lévő, másik jelentős birtokegyütteséról - amely ekkor felerészben Batthyány Fülöp herceg, felerészben pedig a Szentgróton (ma: Zala- szentgrót) lakó Batthyány Ferenc gróf (1737-1821) és a Szentivánon (ma: Zalaszentiván) élő Batthyány János gróf (1745-1831) tulajdonában volt - szóló fejezet első néhány oldalán az uradalom fekvésének, elhelyezkedésének, de elsősorban az akkor már kissé romos állapotú németújvári várkastély történetének, illetőleg a még álló épületrészek, és az azokban található jelentősebb gyűjtemények leírását kapjuk, majd Kunits - nem kímélve a papírt és az olvasó türelmét - a földesurak szerinti csoportosításban felsorolja a 23.703 katolikus, 5058 evangélikus és 491 zsidó lelket számláló németújvári uradalomhoz tartozó települések német és magyar neveit. E szerint, 25 település Batthyány

55 A leírást teljes szövegét magyarra fordítva lásd: Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 4. rész. A Batthyány hercegi és grófi család németújvári uradalma. = VHHK, 2013. l.sz. 27-40. p.

49