Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai
Kimits egy, a leírásához illesztett lábjegyzet külön is felhívta a figyelmet a Pinka völgyében lévő nagyszámú üzemre, malomra, posztókallóra, és utalva ezek kézműipari és kereskedelmi fontosságára, kijelentette, hogy az ott tapasztalt emberi szorgalom megnyilvánulásai és eredményei nem csupán megtekintésre, hanem követésre is méltóak.52 KÖRMEND53 A körmendi uradalomról szóló és az apátinál értelemszerűen lényegesen hosszabb és tartalmasabb leírás is az gazdaság központját képező település helyének szokott módon - vagyis a szomszédosos jelentősebb településektől való, mérföldben mért távolságának közlésével - történő meghatározásával veszi kezdetét, majd pedig Körmend mezőváros rövid bemutatásával folytatódik. Ennek fontos része a legjelentősebb középületek számbavétele, melyből többek között arról is értesülhetnek, hogy Vas vármegye székházának 1779-ben történt felépülését megelőzőleg a vármegye közgyűléseit és a törvényszékének üléseit a Batthyány család körmendi kastélyban tartották. A beszámoló ha nem is részletesen, ám annál nagyobb elragadtatottsággal említi a kastélyt és az ahhoz tartozó melléképületeket, továbbá az abban megtalálható nyereggyűjteményt és a makettgyűjteményt, mely utóbbi hasznos találmányok, mezőgazdasági gépek, hidak és épületek makettjeit tartalmazta. Ezt követően Kunits részletesen ismerteti az uradalom tulajdonosa Batthyány Fülöp herceg nagyapja, Batthyány III. Ádám (1722-1787) két igen érdekes, de talán kevéssé ismert nagyszabású tervét - a Körmendet Rohonccal, valamint Nagykanizsával összekötő kövezett út kiépítését, továbbá a család tulajdonában lévő Nagykanizsa melletti hatalmas mocsár lecsapolását -, illetőleg az ezek megvalósítása során felmerült különféle, olykor elháríthatatlan akadályok megszüntetése érdekében tett igen jelentős erőfeszítéseit, majd pedig a 95 hold kiterjedésű körmendi kastélyparkban tett sétáján szerzett benyomásait osztja meg részletesen az olvasóval, amelyek közül itt most egyet emelünk ki, mégpedig a kínai hegyirizs termesztésének kísérletét. A leírás hátralévő része, a Körmenden áthaladó öt posta- és három kereskedelmi és katonai út ismertetése után a város közlekedési és kereskedelmi jelentőségének taglalásáról szól, mely utóbbit többek között az is ékesen bizonyít, hogy a mezővárosban ekkor nem kevesebb mint nyolc országos vásárt tartottak, amelyek közül a János- és a Márton-napiak voltak a legjelentősebbek. Michael Kunits a körmendi uradalomról készített leírásához - amúgy a kötetben egyetlen kivételként - egy pótlást vagy kiegészítést készítette, amely 1824 nyarán Pesten készült. Ebben a szerző - visszautalva a Körmend és Rohonc, valamint Nagykanizsa közötti kövezett út létesítésével összefüggésben bővebben ki nem fejtett, megoldhatatlan nehézségekre - lényegében egyetlen kérdéskörrel, mai kifejezéssel a köz érdekében - így utak vagy csatornák építése, illetőleg hasonló célból - végrehajtott birtok-kisajátítással 52 Kunits, 1824. 118-121. p. 53 A leírás teljes szövegét eredeti nyelven lásd: Tilcsik György: Eine unbekannte topographische Beschreibung der Fürst Philipp Batthyányschen Herrschaft in Könnend aus der ersten Hälfte des 1820er Jahre, ln: Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark, 101. Hrsg. Gerhard Pferschy, Elisabeth Schlöggl- Ernst, Karl Spreitzhoffer. Graz, 2010. 179-194- p.; A leírás teljes szövegét magyarra fordítva lásd: Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 3. rész. - A Batthyány Fülöp herceg körmendi uradalma. = VHHK, 2012. 2. sz. 42-50. p. 47
