Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Katona Attila: "Minden esztendőben örömnap az iskolák megnyitásának a napja". A leányoktatás dilemmái a 20. század elején Szombathelyen

középfokú rendszerben komoly korlátja volt a magas tanulói létszámoknak, miközben biztosították az intézmények társadalmi elvárásokhoz való szerencsésebb alkalmazkodását.

A vasi megyeszékhelyen a felsőbb leányiskola szükségességének eszméjét 1898-ban, azaz paradox módon akkor pengette meg a „Vasvármegye”, amikor az intézmény léte felett már megszólaltak az elsó' vészharangok. A Veres Pálné, Molnár Aladár és Trefort Ágoston triumvirátus teremtette, 1875-tól induló felsőbb leányiskolák célkitűzése az első pillanattól fogva a humán műveltségű családanya és feleség szerepére történő felkészítés volt.10 Az elemi népiskola 4 évfolyamára épülő képzése, kétesztendős előkészítésből és 4 éves középiskolai tagozatból állt. Hiába tanultak három modern nyelvet is - németet, angolt és franciát -, továbbtanulásra nem jogosított e képzés. A korabeli kifejezésekkel élve, két középszintű iskolatípust emlegettek: az egyik diplomát adott, a másik kenyérkeresetet biztosított. Az említett iskola egyikbe se tartozott, olyan intézménynek szánták, ahol a leányok szabályozott és ellenőrzött keretek között élhették meg nemi érettséget. Ezt az iskolatípust - különösen tandíja miatt - az anyagilag jólszi- tuált, középosztálybeli családok engedhették csak meg maguknak.

Szuppán Vilmos (1854-1933), a Budapesti Felsőbb Leányiskola igazgatója az 1896- ban megtartott Második Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszuson már az iskolatípus gondjait ecsetelte: az egyre gyengülő humánerőforrást, a zsákutcás jelleget és a polgári leányiskola elsöprő sikerét.11 Részben ezek az érvek, részben a női munkavállalás fokozódó kényszere és igénye arra késztette Wlasics Gyula báró (1852-1937) kultuszminisztert, hogy 1895-től lehetővé tegye a leányok magánérettségire bocsátását, vagyis, hogy magántanulóként teljesítsék az érettségi követelményeit, és ezáltal egyetemi hallgatók lehessenek.12 Igaz, csak lassan és egyesével történt a bebocsátás, a réseket a bölcsészkaron, az orvosi- és gyógyszerészképzésben találták meg.13 Ez lehetővé tette, mi több ösztönözte a magán leánygimnáziumok szervezését és a nyilvánossági joggal felruházott leánynevelők regnálását. Az új trend - ha tetszett, ha nem - a leánygimnáziumok megteremtése irányába hatott.14

Ilyen körülmények között szorgalmazta a helyi liberális lap intranzigens szerkesztője, Kaffher Béla, hogy „Szombathelyen nem ismertünk égetőbb szükséget a felsőbb leányiskoláknál. ”15 Milyen érvekkel támasztotta alá gondolatmenetét? Először is azt állította, hogy a nőnevelést is fejleszteni kell a modem város létrehozásához. A polgári leányiskolában a végzettek fele

10 Pukánszky Béla: A nőnevelés évezredei. Fejezetek a lányok nevelésének történetéből. Bp., 2006. (továbbiakban: Pukánszy, 2006.) 130. p.; György Aladár: A felsőbb leányiskola. In: A nő hivatása, II. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből, 1866-1895. Szerk. Fábri Anna, Borbíró Fanni, Szarka Eszter. Bp., 2006. (továbbiakban: Fábri-Borbíró-Szarka, 2006.) 95-98. p.; Nagyné Szegvári Katalin: A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban, 1777-1918. Bp., 1969. (továbbiakban: Nagyné Szegvári Katalin, 1969.) 301-306. p.; Müller Ildikó: Az alap- és középfokú leányoktatás Magyarországon a dualizmus időszakában. = Aetas, 2000. 3. sz. 149-162. p.

11 A viták érveit lásd: Fábri - Borbíró - Szarka, 2006. 114-127. p.; Kereszty Orsolya: A polgári leányiskolák szerepe a magyar nemzetépítésben a dualizmus kori Magyarországon. = Neveléstörténet, 2009. 1-2. sz. 69. p.

12 1896. szeptember 5-én iratkozott be az első leány magántanuló a premontrei gimnáziumba a felsó'ó'ri Javorik Alice. Edelmann Sebő irattata be, aki egyébiránt a felsőőri adótárnok leánya volt. Az első leánygimnazista. = Vvm, 1896. szept. 6. 5. p., Az első női maturáns = Vvm, 1901. június 26. 7. p.

13 Pukánszky, 2006. 134. p.; Nagyné Szegvári Katalin, 1969. 384-387. p.

14 A vasi megyeszékhelyen erős elszívással bírtak a jobb szolgáltatást nyújtó stájer és alsó-ausztriai intézmények. A megalakuló magániskola a budapesti leánygimnázium tantervét követte, a vizsgák letételére a fiúgimnáziumban teremtettek lehetőséget. Leánygimnázium Szombathelyen. = Vas, 1901. júl. 7. 1-2. p.;_A magániskola debütá- lása nem sikeredett fényesre, alig lett jelentkező. A leánygimnázium megnyitása. = SZU, 1901. szept. 15.9. p.

15 K. B.: Égető szükség. = Vvm., 1898. aug. 7. 1. p.

461