Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Melega Miklós: A női szerzetesrendek megtelepedése Szombathelyen a dualizmus korában
működhessenek, és újoncokat vehessenek fel - még további engedélyeket is be kellett szerezni. Előbb a sopronbánfalvai apácák felett területileg illetékes győri megyéspüspök beleegyező nyilatkozatára volt szükség, hogy az apácák elhagyhassák az egyházmegyéjét, majd ezt a dokumentumot a kérelmükhöz csatolva az ügyet felterjesztették Rómába, ahonnan hamarosan megérkezett a Szentszék jóváhagyása.79 A zárda alapítólevele 1906 júniusában kelt. Az ordinárius, azaz a közösség élén álló vezető személy Dr. István Vilmos volt, ugyanis ez a zárda nem a kármelita rendfőnök, hanem a püspök joghatósága alatt állt. Az első években az alapítást kezdeményező keresztről nevezett Mária Erzsébet Johanna Walterskirchen vitte a házfőnökséget.80 Az idős, gyakran betegeskedő nővért a rendtársak kérésére a püspök 1908 júliusában - a zárda felépítés körül kifejtett érdemei elismerése mellett - felmentette, és helyére a Fájdalmas Anyáról nevezett M. Ignatia nővért nevezte ki, a házban lakók titkos véleménynyilvánítását figyelembe véve. A szerzetesnők azért nem választhattak maguknak önállóan perjelt, mert ennek előfeltételeként az örökfogadalmat tett apácák számának el kellett volna érnie legalább a hét főt. Mivel ez a szombathelyi ház esetében ekkor még nem teljesült, a joghatósággal bíró püspök nevezte ki a rendház vezetőjét. A kármelitákat érintő ügyeikben a püspökség megbízásából - a domonkosokhoz, és az egyházmegyében tevékenykedő összes női zárdához hasonlóan - Elönti Béla, a papnevelő intézet lelki igazgatója járt el, és biztosként ő végezte a szokásos vizsgálatokat is.81 A KÁLVÁRIA-TEMPLOM ÉS A KÁRMELITA RENDHÁZ A Kálvária-templom és környéke egyházi tulajdonban volt, Szombathely városa pedig annak fenntartási feladatait látta el. Ez a helyzet abból adódott, hogy a mai Fő téren egykor állt piaci kápolna az 1817. április 27-én lezajlott hatalmas tűzvészben leégett, és a megsemmisült építmény helyett ettől kezdve a Kálvária-kápolna gondozását vállalta magára a város.82 A 19-20. század fordulójára esedékessé vált az épület teljes renoválása. A város 1901 tavaszán elkészíttette a terveket, majd a püspöki jóváhagyás birtokában 1902 folyamán a templom teljes külső- és belső felújításon, statikai megerősítésen, átépítésen esett át. Az újjászületett épület a város és a rend között kötött megállapodás alapján 1906 áprilisától a kármeliták kezelésébe került. Dr. Gaál Sándor kanonok, szombathelyi plébános, aki a gondnokságot addig ellátta, lemondott e tisztéről. A nővérek „örök időkre” magukra vállalták a kápolna gondozását, cseréhe a templom minden tartozékával együtt az apácák használatába került, valamint megkapták a mellette levő kertet és a rozoga állapotban levő remeteházat is, amelyet az utolsó elaggott remete elhunyta után lebonthattak.83 '9 VaML Szombathely város képviselő-testületének iratai (továbbiakban: Szvk.) Közgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Kjkv.) 23/1905.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 355/1908.; SZEL AC 706/1905., 1567/1905., 3400-1/1908. (46/1905., 3022/1905., 3066/1905., 1979/1906.) 80 SZEL AC 2470-2471/1906., 1355/1907., 3400-1/1908. (1979/1906., 2128/1906., 2171/1906., 2346- 2347/1908.) 81 SZEL AC 2263-2264/1906., 2470-2471/1906., 2752-2753/1906.; 3400-1/1908. (2768/1906., 2346- 2347/1907., 2398/1908.) 82 SZEL AC 706/1905.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 355/1908.; Kell-e két apáczazárda! = SZÚ, 1905. márc. 12. 1-2. p. 83 VaML Szvk. Kjkv. 23/1905., 62/1906.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 121/1903., III. 96/1904-, III. 355/1908.; VaML Szombathely Város Mérnöki Hivatalának iratai. Igazgatási iratok 19/1904.; SZEL AC 1014/1901., 1544/1901., 3400-1/1908. (2768/1906.) 450
